Kísérleti Adás

Az acb Galéria 2012-ben harmadik alkalommal szerepelt az Art Hong Kong művészeti vásáron.

Az ART HK 2012. május 17-20. között került megrendezésre a Hong Kong Convention and Exhibition Centre épületében, 266 résztvevő galériával 38 országból. A 67 205-ös látogatószám az előző évhez viszonyítva 6%-os növekedést mutatott. A vásárt már a korábbi években is csak Ázsia Art Baseleként emlegették, így nem ért senkit meglepetésként, hogy 2011-ben az Art Baselt rendező cég többségi tulajdont vásárolt az ART HK-ban. A 2013-as évtől a vásár nevét is Art Basel in Hong Kongra fogják változtatni.

Batykó Róbert: TRSH

2012. február 17. - március 14.

megnyitó: február 16.

Batykó Róbert művészi munkásságát fiatal kora ellenére olyan elismerések kísérték eddig, mint a Strabag-díj, a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj, vagy az AVIVA-díj jelölés.

Már a kezdetektől megmutatkozott festészetének egyéni karaktere - a tárgyi világ szokatlan látványaiból építkező, a kompozíció és az éles körvonalak tekintetében szigorú, de változatosan texturált, esetleges gesztusokkal variált felületeivel mégis festői stílus.

Fülöp Gábor: Víz 

2011.12.02.- 12.23. 
megnyitó: 2011.12.01. 19-21h 
megnyitja: Sturcz János művészettörténész 

(megtekinthető: keddtől péntekig 14.00 – 18.00, illetve előzetes bejelentkezéssel 
 

Fülöp Gábor (1981) 2009-es acb galériabeli kiállításával hívta fel magára a szakma, a közönség, és nem utolsó sorban a gyűjtők figyelmét. Legnagyobb erényének technikai virtuozitásán felül a faszobrászat hagyományos technikájának sajátos újraértelmezése tekinthető. Érdeklődésének középpontjában az élő organizmusoknak az egymással és környezetükkel való viszonya áll, visszatérő témája az emberi test. Gondolkodásában nagy szerepet kap a keleti filózófia, műveiben leginkább a panteizmus szemlélete érhető tetten. Kiemelt figyelmet szentel szobrai felületének, mely a belső és a külső határaként egyszerre elválaszt és összeköt. Az elmúlt egy évben a fa mellett előszeretettel használ egyéb anyagokat, melyeket önmagukban, egymással vagy fával kombinálva alkalmaz.

Víz című kiállításán három új szobrot mutat be, melyek mindegyike kötődik a vízhez mint anyaghoz, közeghez. A három alkotásban – melyek közül az egyik emberalak közös munka Hegedűs Anett Lillával – három különböző felvetés valósul meg mind plasztikai értelemben, mind a témához való viszony tekintetében. A víz megjelenik a kiállításon a maga anyagi mivoltában – az egyik szobor alkotóelemeként –, máshol az immateriálissal, a megfoghatatlannal, illetve a keletkezéssel és az elmúlással megfeleltetve. Sokrétű szimbolikája a közvetlen utalásokon túl további jelentésrétegekkel gazdagítja az egyes műveket, s ugyanígy a kiállítás egészét is.

A kiállított szobrok közül csak az egyiknek az anyaga fa, a két életnagyságú emberalak szintetikus anyagokkal (egyik esetben víztiszta gyantával, másik esetben egy speciális ragasztóanyaggal) való kísérletek eredményeként öntés, majd utólagos felületi megmunkálás során lett létrehozva. A formaalakításban felbukkannak olyan, a művészre eddig is jellemző stílusjegyek, mint például az archaikus szobrokat idéző testtartás, a gondos kidolgozottsággal hangsúlyozott organikus felületek, vagy a negatív formák kitüntetett szerepe, melyek Fülöp Gábor alkotói fejlődése útjelzőiként időről időre, így a bemutatott művekben is újragondolásra kerülnek.

A kiállítás a művek tematikus vezérmotívum köré szerveződésén túl alkotói állásfoglalás magáról a szobrászatról, a biztos technikai tudás, a műfaji határok felfedezése felé irányuló kísérletezés és az ezekben rejlő művészi kifejezési lehetőségek szintéziseként.

1068 Budapest, VI. Király u. 76.  T: 413 7608, 413 7609,   acbinfo@acbgaleria.hu,   www.acbgaleria.hu

Gerhes Gábor: Nótaszó –

Isten, Haza, Ellenség 

2011. 10.21 - 11.18. 
megnyitó: 2011. 10.20. 19-21h

 
A megnyitón Weiner Leo: Magyar Ábránd (1905) című  darabjának ősbemutatója helyett annak képzeletbeli rekonstrukciója szólal meg.

Közreműködik: Csávás Attila - tárogató és Szabó Dániel - cimbalom. 

(megtekinthető: keddtől péntekig 14.00 – 18.00, illetve előzetes bejelentkezéssel. A galéria 2011. november 1-én zárva tart.) 

Tovább a részletekért:

Az 1980-as évek második felétől alkotó Gerhes Gábor művészetének fókuszában a kezdetektől képi reprezentáció áll. Gondosan szcenírozott fotóin, installációin hétköznapi, banális jelenetek és tárgyak jelennek meg, melyek a bemutatás módja révén válnak kulturális referenciák hordozóivá. Munkáinak visszatérő témái a jelen és a közelmúlt magas- és tömegkultúrája, a nyelv, illetve annak kapcsolata a vizualitással.

A Gerhes Gábor legújabb műveit bemutató kiállítás címéről a múltidéző nosztalgia, a hagyománykeresés és a giccs is eszünkbe juthat. A tárlaton megjelenő alkotásokból kialakított tematikai egységekben ezen hívószavak rendre fel is merülnek, a kontextustól függően különböző megközelítésben. Az acb Galéria mindhárom termében egy-egy külön téma köré szerveződnek Gerhes művei (Isten, Haza, Ellenség), változatos médiumokat – olajfestmény, fotó, video, objekt – használva.

A kiállítás címére közvetlenül is reflektáló műcsoport, amely tárgyi és képi utalásokkal a nemzeti identitástudatnak az elmúlt két évtizedben folyamatosan napirenden tartott problémakörérével foglalkozik.  Gerhes a programszerűen hivatalossá emelt kitalált hagyományoknak, illetve ezek reperezentációs formáinak múltjából és jelenéből mutat be meglévő és fiktív példákat. Ilyen a Gerhes által nemrég kiszivárogtatott és fényképpel bizonyított tény, mely szerint járt magyar ûrhajós a holdon (Magyar Hold). Vagy a kiállítás egyik központi darabja a tárogató néven ismert hangszert formázó ólomszobor (Alchimia Pannonica). A tárogató a köztudatban egy nagy hagyományokkal rendelkező ősi magyar fúvóshangszerként él, ám valójában csak 1899-ben lett szabadalmaztatva, a köré épült és napjainkban újjáéledt legendárium pedig a nemzeti propaganda részeként, mesterségesen lett generálva.

A művészet és a kultúrpolitika viszonyáról szól a Minden kép ellenség című sorozat, melynek darabjain Gerhes a Kádár-korszak hivatalos vicclapja, a Ludas Matyi a kor képzőművészeti kiállításait gúnyoló karikatúráin megjelent egy-egy absztrakt festménybôl rekonstruált. Az absztrakciót a korszak „Entartete Kunst”-jaként kezelte a kultúrpolitika, s a szatírikus, ellenzéki hangvételű, ám a legkevésbé sem ellenzéki magazin karikatúráin időről időre alkalom nyílt a széles tömegekbe sulykolni annak megvetését.  Gerhes sorozata a művészi szabadság kultúrpolitikai eszközökkel történő korlátozásának speciális és rejtett mechanizmusaira fókuszál.

A harmadik, fotókkal és objektekkel berendezett terem által feltett kérdés: a hit hordoz-e magában elegendô örömöt? Gerhes e műegyüttesében egy képzeletbeli egyház  (A Hallgatag Egyház) reprezentációs jegyei és külsőségei jelennek meg. 

Külön köszönet Richter Pál zenetudósnak, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene tanszékének alapító tanszékvezetőjének.