Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Csomagja érkezett! Átveheti június 5-én a Miskolci Nemzeti Színházban!

Nagy Csomag

Egész napos különleges évadhirdető programra készülünk június 5-én. Lesz Ablak- és Járdaszínház, táncszobrok a síneken, papírszalon, arculat-verseny, Szabadságkórus, Évadhimnusz, fényfestés és ingyensör.

0 Tovább

A Bukaresti Nemzeti Színház vendégjátékai a Radnóti Színházban

Május végén két estére vendégül látjuk a Bukaresti Nemzeti Színház művészeit.

Május 30-án Eugene Ionesco tragikus komédiáját, a Különórát láthatja a közönség. Az abszurd drámairodalom klasszikusában egy félszeg tudós magántanítványának tartott különóra őrült rémálommá válik. Riasztóan pontos és mégis ellenállhatatlanul mulatságos a hatalomtól megittasult zsarnok születésének ábrázolása. Az előadást rendezte és a főszerepet játssza: Horaţiu Mălăele.

Május 31-én este igazi összművészeti csemegének ígérkezik.  A Dor de Eminescu (Eminescu után vágyva) címmel játszott est egyszerre nyújt színházi, irodalmi és zenei élményt. Eminescu verseit, prózai szövegeit és filozófiai írásait Ion Caramitru, a ma élő egyik legnagyobb román színész,  a bukaresti Nemzeti Színház igazgatója adja elő Aurelian Octav-Popa, nemzetközileg elismert klarinétművész közreműködésével; a két művész közös fellépése, szó és zene összefonódó dialógusa komplett művészeti estet ígér.  Ion Caramitruval 2010 őszén már találkozhattak a Radnóti Színházban, akkor Johnny Răducanu jazz-zongoristával közösen lépett föl.

Az előadások románul, magyar felirattal láthatók.

0 Tovább

Hírek a Nemzeti Színházból

Tompos Kátya és Hrutka Róbert közös koncertje

Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad, 2012. április 23. 19.00

Keresztül Európán! Egy varázslatos zenei utazás Angliától Oroszországig. Dalok angol, francia, bolgár, magyar, és orosz nyelven, melyek közt Kátya és az általa választott versek alkotják azt a hidat, ahol a két kultúra, kelet és nyugat összeér.

A dalokat Hrutka Róbert öltöztette megfelelő zenei köntösbe, egy nagyszerű zenekar (Markó Ádám - dob, Fehérvári Attila - basszusgitár, Kalmus Felicián - cselló, Galambos Zoltán-zongora, Dely Domonkos - vokál, perka) segítségével.

A koncert előkészületeiről Kátya mesél az alábbi videóban: http://www.nemzetiszinhaz.hu/page.php?item=1570&gallery_type=video

0 Tovább

A Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulója (program)

2012. március 25. vasárnap 14.00-22.00

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.

A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.

0 Tovább

NEMZETI SZÍNHÁZ: William Shakespeare: HAMLET

NEMZETI SZÍNHÁZ

              A Budapesti Tavaszi Fesztivállal együttműködésben, a IV. Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében bemutatjuk:

William Shakespeare:

HAMLET

 

Bemutató: 2012. március 16., péntek 19.00 óra, NAGYSZÍNPAD

Fordította: Nádasdy Ádám

  A teljes képanyag megtekintéséhez kattints a képre


Fotók: Garamvári Gábor

 

Király                                                        MAKRANCZI ZALÁN

Hamlet, az előbbi király fia,

a mostaninak unokaöccse              SZABÓ KIMMEL TAMÁS

Horatio, Hamlet barátja              MÁTYÁSSY BENCE

Polonius                                          RÁBA ROLAND

Laertes, a fia                                          SZATORY DÁVID

Rosencrantz                                          MARTON RÓBERT

Guildenstern                                           HEVÉR GÁBOR

Marcellus                                          FEHÉR TIBOR

Bernardo                                           FARKAS DÉNES

Francisco                                          ELŐD ÁLMOS

Színész, Szellem                            LÁSZLÓ ZSOLT

Színésznő                                          NAGY MARI

Fortinbras, norvég király              LÁSZLÓ ATTILA

Sírásó 1.                                          HOLLÓSI FRIGYES

Sírásó 2.                                          ZNAMENÁK ISTVÁN

Királyné, Hamlet anyja              SÖPTEI ANDREA

Ophelia, Polonius lánya              RADNAY CSILLA

                                         

 

Díszlettervező: Menczel Róbert

Jelmeztervező: Nagy Fruzsina

Dramaturg: Vörös Róbert

Zenei munkatárs: Zságer-Varga Ákos

Rendezőasszisztens: Kolics Ágota

 

 

RENDEZŐ:

ALFÖLDI RÓBERT

 

Sok minden van a Hamletben: politika, erőszak és erkölcs, vita az elmélet és a gyakorlat egyértelműségéről, a végső célokról, az élet értelméről, van benne szerelmi és családi, állami, filozófiai, és metafizikus tragédia, minden, amit csak akartok! S még megrendítő lélektani tanulmány is. És véres cselekmény, és párbaj, meg nagy mészárlás. Van választék bőven. De tudni kell, miért és mivégre választ az ember – írja Jan Kott a lengyel filozófus és Shakespeare-kutató máig érvényes (1965-ben írott) tanulmányában.

Adott egy fiatalember, aki nagyhírű külföldi egyetem hallgatója. Amikor a fiú elindult szülőhazájából, egy boldog, büszke apát, egy szép és szerető anyát és egy virágzó országot hagyott maga mögött. Hazatérve egy szabadságától megfosztott államot talál, élén a despota nagybácsival és saját anyjával. A fiatalember kutatni kezd, és megérti, hogy a legnehezebb feladatot kell magára vállalnia: feltárni és kimondani a jelen múltban gyökerező összes hazugságát.

              „A gyilkos nagybácsi feszült éberséggel figyeli Hamletet. Miért nem akarja kiengedni Dániából? Hiszen jelenléte az udvarban mindnyájuknak kényelmetlen; mindig arra emlékezteti őket, amit szeretnének elfelejteni. Hátha gyanít valamit? Talán jobb, ha nem adunk neki útlevelet s kezünk ügyében tartjuk. Mert Laertesnek kiadja a király az útlevelet. Vagy talán a király szívesen megszabadulna Hamlettől mielőbb, de enged a királyné óhajtásának, aki maga mellett akarja tudni a fiát? S vajon ő, a királyné mit gondol? Vajon bűnösnek érzi magát? Mit tud a királyné? Bevonják ebbe  a nagy játékba Opheliát is. Kihallgatják beszélgetéseit, kifaggatják, elfogják leveleit. Egyszerre alkatrésze a Mechanizmusnak és áldozata is. Hamlet szereti Opheliát. De tudja, hogy figyelik, s komolyabb gondjai is vannak. Ez a szerelem lassan kiszivárog belőle. Nincs számára ebben a világban hely. Hamlet és Ophelia számára egyértelmű: abban a világban, melyben a gonosztett uralkodik, nincs helye a szerelemnek. Mert itt minden érzésre ránehezedik a politika és nincs előle menekülés. A dráma összes szereplőit elkábítja a politika mérgező füstje. Mindig mindenki csak a politikáról beszél. A megtébolyodásig… A Hamlet olyan, mint a szivacs, ha nem stilizálva, muzeálisan játsszák, nyomban magába szívja az adott kort, mindenestül.” (Jan Kott)

              Az előadás szövegét Nádasdy Ádám fordította Harold Jenkins kritikai kiadása alapján.

 

0 Tovább

NEMZETI SZÍNHÁZ: Ulrich Hub: Náthán gyermekei

NEMZETI SZÍNHÁZ


Ulrich Hub: Náthán gyermekei

(Ifjúsági előadás, 12-16 éves kor között ajánlott)

Fordította: Perczel Enikő

MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ

Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad

2012. február 4. 15.00


Náthán KULKA JÁNOS

Recha MARTINOVICS DORINA

Kurt FÖLDI ÁDÁM

Szultán SINKÓ LÁSZLÓ

Püspök HOLLÓSI FRIGYES

Zenész HALAS DÓRA m.v.


Díszlet, jelmez: Daróczi Sándor

Dramaturg: Perczel Enikő

Drámapedagógus: Róbert Júlia

Rendező: Gigor Attila


Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt, majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni.

Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit?

A Náthán gyermekei Lessing: Bölcs Náthánjának újrafogalmazása. Egy 21. századi mese, mely kérlelhetetlen hitvallást tesz a hitek egymás iránti tisztelete, a vallási tolerancia, az emberség mellett. Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki.

Az ifjúsági előadáshoz drámapedagógiai foglalkozás is kapcsolódik, melyre az iskolák a Nemzeti Színház közönségszervezésén jelentkezhetnek. (telefon: 373-0996; e-mail: szervezes@nemzetiszinhaz.hu)

Az előadásban elhangzó török népdal magyar szövegét Daróci Bárdos Tamás írta.

Copyright © Verlag der Autoren, Frankfurt am Main. Minden jog fenntartva. A szerző engedélyét a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyaghoz kattints a továbbra:

0 Tovább

NEMZETI SZÍNHÁZ: Bródy Sándor: A TANÍTÓNŐ

NEMZETI SZÍNHÁZ Bródy Sándor:

A TANÍTÓNŐ

falusi életképek

Bemutató: 2012. február 3., péntek 19.00 óra, NAGYSZÍNPAD


Tanítónő SZILÁGYI CSENGE e.h.

Öreg Nagy István BODROGI GYULA

Ifj. Nagy István NAGY ZSOLT

Nagyasszony MOLNÁR PIROSKA

Tanító HEVÉR GÁBOR

Kántor SZARVAS JÓZSEF

Kató MÉSZÁROS PIROSKA

Főúr BLASKÓ PÉTER

Káplán ZNAMENÁK ISTVÁN

Szolgabíró MÁTYÁSSY BENCE

Járásorvos MAKRANCZI ZALÁN

Bérlő MARTON RÓBERT

Patikus ÚJVÁRI ZOLTÁN

Postás LÁSZLÓ ATTILA

Hray Ida RADNAY CSILLA

Prímás WUNDERLICH JÓZSEF e.h.

Lovászinas FRITZ ATTILA e.h.


Zenészek: Pagonyi András, Szakál Tamás


Díszlettervező: Khell Zsolt

Jelmeztervező: Zeke Edit

Zene: Lázár Zsigmond

Dramaturg: Kárpáti Péter

Munkatárs: Keszthelyi Kinga

Rendezőasszisztens: Kolics Ágota


RENDEZŐ: NOVÁK ESZTER


"A felvonás elején a szoba már derül, de igazán napos csak akkor lesz, amikor a tanítónő bejön. Mintha ajtót nyitván, vele együtt özönlenék be a nap."


Tóth Flóra elvégezte Pesten a tanítóképzőt, és most első munkahelyére, egy bácskai faluba érkezik. Tele van izgalommal, tettvággyal: végre tanítani fog! Igaz, hogy csak egy kis összevont, falusi lányosztályt, de így is nagyszerű! "Én az életre akarom nevelni a gyermekeket, erre a szép életre!" Alig várja, hogy befogadja a kedves kis falu.

Öt hónap múlva megtiporva, szétszaggatva, agyon alázva menekül innen. És az egész szörnyű faluval együtt maga mögött hagyja élete nagy szerelmét is.

Bródy Sándor száz éve írt "falusi életképe" ma is minden elemében ismerős - a korrupció, a zaklatás, az álszent gőg, irigység, unalom -, minden olyan, mint ma, de még a boldog békeidők finomabb árnyalataival.

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyaghoz katttints a továbbra:

0 Tovább

Februári bemutatók és vendégjátékok a Nemzeti Színházban

Februárban két bemutatóval és három vendégjátékkal várjuk a Nemzeti Színház nézőit, valamint egy rendhagyó színházszakmai eseményre is sor kerül:
Február 3-án, pénteken a Nagyszínpadon mutatjuk be Bródy Sándor: A tanítónő című klasszikus színművét Novák Eszter rendezésében. Bródy Sándor száz éve írt „falusi életképe” ma is minden elemében ismerős – a korrupció, a zaklatás, az álszent gőg, irigység, unalom –, minden olyan, mint ma, de még a boldog békeidők finomabb árnyalataival. Tóth Flóra szerepében egy fiatal egyetemista, Szilágyi Csenge debütál.
Február 4-én, szombaton Ulrich Hub: Náthán gyermekei című művének magyarországi bemutatójára kerül sor a Gobbi Hilda Színpadon. A 12-16 éves kor között ajánlott ifjúsági előadás a bibliai Náthán és családja történetét próbálja közérthetően, a fiatalok számára megragadhatóan értelmezni és előadni. A felekezeti, vallási hovatartozást, a hitek egymás mellettiségének lehetőségeit vizsgálja az előadás egy közös társas-játékban, Kulka János főszereplésével, Gigor Attila rendezésében. Az ifjúsági előadáshoz drámapedagógiai foglalkozás is kapcsolódik, melyre az iskolák a Nemzeti Színház közönségszervezésén jelentkezhetnek.
A Nemzeti Színház továbbra is fontos feladatának tartja a kortárs magyar dráma ügyének támogatását, ezért február 6-án rendhagyó szakmai programot, Dorottya-napi Íróbörzét szervezünk drámaírók, színházvezetők, dramaturgok és színházrendezők számára, mellyel szeretnénk elősegíteni kortárs magyar színpadi művek és színházi szakemberek találkozását, együttműködését.

Februárban három vendégjáték révén a budapesti közönség is megismerkedhet  vidéki és határon túli színházak munkájával: a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulata Jordán Tamással a főszerepben Az ügynök halálát hozza el a Duna–partra február 28-án, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata repertoárjából pedig a Bányavirág és a Platonov című előadás lesz látható február 18-án és 19-én a Nemzeti Színházban.

0 Tovább

Hírek a Nemzeti Színházból

Az előző évi sikerek után idén is folytatódik a Nemzeti Színház és a Danubia Zenekar közös hangversenysorozata, melynek első állomásán, január 21-én a muzsikusok Latin–Amerikába kalauzolják a nézőket.

Február elején két új bemutatót tartunk. A Nagyszínpadon Bródy Sándor: A tanítónő című klasszikus színművét Novák Eszter rendezi. A vidéki kisvárosba érkező fiatal, kezdő tanítónő küzdelme a röghöz kötött helyi elöljáróságok csökött élet- és világszemléletével meglepően ismerős ma is. Tóth Flóra szerepében egy fiatal egyetemista debütál: Szilágyi Csenge.

A Gobbi Hilda Színpadon Ulrich Hub: Náthán gyermekei című művét mutatjuk be Gigor Attila rendezésében. A 12-16 éves kor között ajánlott ifjúsági előadás a bibliai Náthán és családja történetét próbálja közérthetően, a fiatalok számára megragadhatóan értelmezni és előadni. A felekezeti, vallási hovatartozást, a hitek egymás mellettiségének lehetőségeit vizsgálja az előadás egy közös társas-játékban, Kulka János főszereplésével.

Kíváncsiak vagyunk nézőink véleményére! Az interneten és a színházban nemrégiben közzétettünk egy kérdőívet, hogy képet kaphassunk eredményeinkről. Nekünk, a Nemzeti Színház alkotóinak, munkatársainak fontos számot vetni, megmérettetni, tudni azt, hogy a közönségünk mit gondol eddigi munkánkról.

 

További újdonság a Nemzeti Színház ajándékutalványa, amely 1000 Ft-os, 2000 Ft-os és 5000 Ft-os címletekben vásárolható meg a színház jegypénztárában és  jegyirodájában.

0 Tovább

Kritika: G.B.Shaw: Szent Johanna, a Nemzeti Színházban

"Hősnő a máglyán"

- G.B.Shaw: Szent Johanna, a Nemzeti Színházban -

Vajon mit tesz egy tinédzser lány, ha egyszer csak szokatlan hangokat hall, melyek Isten üzenetét közvetítik neki? Méghozzá nem is akármilyen üzenetet, hanem hazája felszabadítását és a trónörökös királlyá koronázását jelölik ki feladatául. Nos, ha ez napjainkban történne, az illető nagy valószínűséggel a pszichiátrián kötne ki, de nem így a középkorban: egy Johanna (francia nevén: Jeanne D'Arc) nevű tizenkilenc éves lány isteni sugallatra hivatkozva "csodát" tett: gyönge nő létére páncélt öltött, kardot ragadott, majd bátorságot öntve a szétzüllött francia seregbe a katonák élére állt, s kiűzte az ellenséges angol csapatokat hazája területéről. Elsöprő sikerei ellenére - vagy talán épp e miatt? - a boszorkányüldözések áldozatává vált, máglyán lelte halálát. Csak a 20. század elején rehabilitálták végleg, s avatták egyúttal szentté is a középkori hősnőt. Ma már Franciaország egyik patrónája. Kattints a továbbra a kritika folytatásához:

0 Tovább

Kísérleti Adás

blogavatar

Elsősorban a kultúrát szeretnénk minél szélesebb spektrumban közvetíteni, mellette tehetségesnek ítélt embereknek publikálási lehetőséget biztosítani.

Utolsó kommentek