Hudetz, a kötelességtudó állomásfőnök egyetlen elkésett mozdulatával szörnyű vonatszerencsétlenség okozója lesz. A mindig rosszindulatú pletykák nyomán ítélkező, az igazsággal szembenézni képtelen falubeliek kivetik maguk közül a lelkiismeretével küzdő Hudetzet. Történet a bűnről, a büntetésről és a bűnhődésről, a harmincas évekből, Ödön von Horváth különös nyelvezetével, finom humorával és lenyűgöző kisember-portréival.

Bemutató: 2013. október 19.

A többi kép pedig itt: Garamvári Gábor Photography

Osvány tanár úr a kisváros gimnáziumában tanít, évtizedek óta. Homérosszal kel, Schillerrel fekszik. Magától értődő módón a diákok, a tanárok, sőt, valaha volt tanítványai  – az egész város – Posványnak csúfolja. Eszelősen keresi az alkalmat, hogy tanítványait végre „elkapja”. Bosszúszomjasan lesi ellenfelét – vagyis az egész világot. A Kék Angyal azonban mindent megváltoztat. A Kék Angyal, ahová a diákok járnak. Posvány utánuk ered. A Kék Angyalba, ahol fellép a Lola.

A KÉK ANGYAL avagy Egy zsarnok vége

Heinrich Mann Professor Unrat című regénye nyomán írta:

Gáspár Ildikó

Osvány, gimnáziumi tanár, csúfnevén Posvány  Gálffi László

Fröhlich Lola, művésznő     Szandtner Anna

Lohmann, diák      Polgár Csaba

Von Erztum, diák      Vajda Milán

Kieselack, diák       Ficza István

Kiepert, artista a Kék Angyal bárban    Znamenák István

Guste, Kiepert felesége, szintén artista   Takács Nóra Diána

Hedvig, színésznő      Takács Nóra Diána

Rindfleisch cipészmester     Baksa Imre

Rindfleischné       Takács Nóra Diána

Polgármester       Baksa Imre

Fürwahr iskolaigazgató     Znamenák István

Helsig ügyész       Epres Attila

Kalt bíró       Debreczeny Csaba

Dóra, a Polgármester felesége    Ficza István

Edith, Helsig ügyész felesége     Polgár Csaba

Kühl lelkész       Mácsai Pál

Müller ügyvéd       Némedi Árpád mv.

Lorenzen borkereskedő     Vajda Milán

a Városi Színház pénztárosa     Mácsai Pál

Helga, széplány      Polgár Csaba

Hajóskapitány       Némedi Árpád mv.

Steinwart, őr a Hunok sírjánál    Csire Zoltán

Bírósági jegyző      Horváth Éva

Pincér        Csire Zoltán

Pincérnő       Takács Nóra Diána

Díszlet: Gothár Péter 

Jelmez: Izsák Lili, Szlávik Júlia

Zene: Kákonyi Árpád

Dalszövegek: Kiss Judit Ágnes

Világítástervező: Pető József

Szcenikus: Tóth Kázmér

Maszk: Vég Attila 

Dramaturg: Gáspár Ildikó

Súgó: Horváth Éva

Ügyelő: Berta Tamás Gergely

Rendezőasszisztens: Sós Eszter

Rendező: Gothár Péter

A többi kép pedig itt: Garamvári Gábor Photography

Nagy Csomag

Egész napos különleges évadhirdető programra készülünk június 5-én. Lesz Ablak- és Járdaszínház, táncszobrok a síneken, papírszalon, arculat-verseny, Szabadságkórus, Évadhimnusz, fényfestés és ingyensör.

KÖR színházi vetélkedő – döntő

2012. május 26. (szombat) 15 óra Örkény István Színház

Idén második alkalommal rendezte meg a Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház a KÖR színházi vetélkedőt. A vetélkedőre 60 hazai és határon túli középiskolából közel 100 csapat jelentkezett, akik eddig három fordulóban mérték össze tudásukat. A fordulók során a csapatok a három színházzal kapcsolatos kérdésekre válaszoltak és különböző kreatív feladatokat oldottak meg.

A 7 legjobb csapat most az Örkény Színház színpadán mérheti össze tudását. A döntőben a tárgyi tudásuk mellett, ügyességüket és kreativitásukat is megmutathatják a csapatok.

A döntő házigazdája Hámori Gabriella lesz, mellette a három színház művészei is részt vesznek segítőként a játékban. A döntő zsűrijét Máté Gábor, Mácsai Pál és Valló Péter alkotják.

A döntőt a Duna Televízió rögzíti és Kultikon című műsorának különszámában műsorára tűzi.

A döntőt a helyszínen is megtekinthetik, jegyek kaphatóak az Örkény Színház szervezésén és jegypénztárában!

Együttműködő partnereink:

Magvető Kiadó, Corvina Kiadó, Ab Ovo Kiadó, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Műcsarnok, Erzsébetváros Önkormányzata

Kortárs elsősegély - Tóth Benedek ütőhangszeres koncertje

Tóth Benedek és zenésztársai június 7-én jótékonysági koncertet szerveznek az Ódry Színpadon. A belépőjegyekből befolyó összeget a Színház- és Filmművészeti Egyetem eszközparkjának korszerűsítésére ajánlják fel a fellépők.

Május végén két estére vendégül látjuk a Bukaresti Nemzeti Színház művészeit.

Május 30-án Eugene Ionesco tragikus komédiáját, a Különórát láthatja a közönség. Az abszurd drámairodalom klasszikusában egy félszeg tudós magántanítványának tartott különóra őrült rémálommá válik. Riasztóan pontos és mégis ellenállhatatlanul mulatságos a hatalomtól megittasult zsarnok születésének ábrázolása. Az előadást rendezte és a főszerepet játssza: Horaţiu Mălăele.

Május 31-én este igazi összművészeti csemegének ígérkezik.  A Dor de Eminescu (Eminescu után vágyva) címmel játszott est egyszerre nyújt színházi, irodalmi és zenei élményt. Eminescu verseit, prózai szövegeit és filozófiai írásait Ion Caramitru, a ma élő egyik legnagyobb román színész,  a bukaresti Nemzeti Színház igazgatója adja elő Aurelian Octav-Popa, nemzetközileg elismert klarinétművész közreműködésével; a két művész közös fellépése, szó és zene összefonódó dialógusa komplett művészeti estet ígér.  Ion Caramitruval 2010 őszén már találkozhattak a Radnóti Színházban, akkor Johnny Răducanu jazz-zongoristával közösen lépett föl.

Az előadások románul, magyar felirattal láthatók.

LIBIKÓKA - KRIZSÓ SZILVIÁVAL FENT ÉS LENT

beszélgetős est a Radnóti Színházban

Krizsó Szilvia Libikóka című beszélgetős est-sorozatának első része 2012. május 21-én este 7-kor látható a Radnóti Színházban.

A köztévé műsorvezetője közéleti szereplőket faggat sikerről és kudarcról komolyan és komolytalanul.

A májusi est vendége Palya Bea népdalénekes és Kovács Gábor bankár, műgyűjtő, a Telki  Magánkórház alapítója lesz. A beszélgetés során bepillantást nyerhetnek a meghívottak másik életébe, amiről nagy nyilvánosság előtt eddig nemigen beszéltek. Ahol nem minden siker és csillogás. Megtudhatják, mi a fontos Palya Beának egy férfiban, és hogyan változtatta meg Kovács Gábor életét egy gobelinkép.  Mindketten egy aprócska faluból indultak és mára szakmájukban a csúcson vannak – erről az útról kérdezi őket Krizsó Szilvia, aki maga is új arcát mutatja a közönségnek. A könnyed, zenés, csevegő hangvételű esten a vendégeket is érik meglepetések, amiben a Radnóti Színház művészei, Schneider Zoltán és Szervét Tibor is közreműködik. Zenefelelős: Darvas Ferenc.

Róbert Júlia – Bodó Viktor: Anamnesis

Kórelőzmény, kórkép, kórtörténet. A Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös előadásában a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét próbáljuk feltérképezni. Tesszük ezt úgy, hogy a nézőket is bevonjuk az alkotófolyamatba, és közös játékra hívjuk. Arra kérjük őket, hogy írják meg nekünk saját tapasztalataikat betegséggel, egészséggel, kórházakkal, ellátással kapcsolatban. Akár az egészségügyi dolgozók, akár a betegek oldaláról nézve. Lehet ez humoros, tragikus, tragikomikus, felemelő, elgondolkoztató, kétségbeejtő, hihető, hihetetlen.

A teljes képanyagért kattints a képre:

Nincs előre megírt színdarab, csak mindannyiunk személyes élményei: tipikus helyzetek, abszurd képek, meglepő fordulatok. Ezeket szerkesztjük össze, ezekből születnek majd jelenetek, dalok, videóbejátszások. Nem ítélkezni akarunk, csak felmutatni.

Az Anamnesis - a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság koprodukciójában - a magyarországi egészségügy helyzetét dolgozza fel nézők által beküldött történetek és különböző szakterületeken dolgozó orvosok előadásai alapján. Érdekesség, hogy a produkció szereplői terepgyakorlaton vettek részt: Szirtes Ági, Hajduk Károly, Kovács Lehel, Tóth Simon Ferenc az Országos Mentőszolgálat eset- és rohamkocsiján, Hay Anna az I. számú Belgyógyászati Klinika nappali és éjszakai ügyeletén, Fábián Gábor az Oltalom Alapítvány hajléktalan kórházában, Mészáros Béla a Honvéd Kórház Baleseti Ügyeletén, Pálos Hanna a Magyar Hospice Alapítvány önkéntesei mellett, Lajos András egy teljes körű menedzserszűrés vizsgálatain, Czukor Balázs a Vakok Intézetében, Jankovics Péter az autizmus problémáival foglalkozó Korai Fejlesztő Központban töltött néhány napot az előadás jeleneteibe, karaktereibe beépíthető személyes benyomásokat és tapasztalatokat gyűjtve. A két társulatból szinte mindenki részt vett boncoláson a 2. számú Patológiai Intézetben.

Zenés, abszurd és rettentően humoros, pergő ritmusú, komolyan átgondolt, komolytalan előadásunk remek színészi alakításokkal, döbbenetes háttérmunkával és lenyűgözően laza rendezéssel olyan témát vizsgál, amely mindenkit nagyon mélyen érint. Betegség. Halál. Gyógyulás. Egy barátunk vagy rokonunk elvesztése. Egy váratlan tragédia. Az egészségügy anomáliái. Korrupció. Reklám. Halálbiznisz. Vér és boncolás. Elcsigázott, ébrenléti rekordokat döntögető egészségügyi alkalmazottak. Átvert betegek. Műhibák. Csodákat véghezvivő orvosok…

Bemutató: április 27.

VÍGSZÍNHÁZ – NYITOTT SZÍNHÁZ!

Vígmajális

2012. május 1. 15 óra

Kedves Barátunk!

Közeledik a születésnapunk: 116 éves lesz a Vígszínház! Ebből az alkalomból szeretnénk megköszönni azt a rengeteg szeretetet, támogatást, amit a közönségtől kaptunk és kapunk estéről estére.

Sikeres évad van a hátunk mögött, de mi már előre tekintünk. A Vígszínházba nyitott, kreatív nézők járnak, s mi ennek szellemében állítottuk össze a 2012/2013-as évad műsorát, amelyet 15 órától Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója ismertet a társulat körében a színház előtt.

Ezután májusfát állítunk, így köszöntjük az új évad műsorát és a tavaszt.

Röviddel ezután kezdetét veszi a zenés műsor, melyen fellépnek: Bata Éva, Börcsök Enikő, Eszenyi Enikő, Halász Judit, Hegyi Barbara, Herczeg Adrienn, Hullan Zsuzsa, Igó Éva, Járó Zsuzsanna, Kútvölgyi Erzsébet, Majsai-Nyilas Tünde, Pápai Erika, Péter Kata, Venczel Vera, Borbiczki Ferenc, Csőre Gábor, Dengyel Iván, Fesztbaum Béla, Géczi Zoltán, Gyuriska János, Harkányi Endre, Hegedűs D. Géza, Józan László, Karácsonyi Zoltán, Kerekes József, Kern András, Lengyel Tamás, Lukács Sándor, Mészáros Máté, Molnár Áron, Pindroch Csaba, Presser Gábor, Rétfalvi Tamás e.h., Tahi Tóth László, Telekes Péter, Vallai Péter, Varju Kálmán.

A délután folyamán kedvezményesen lehet megvásárolni a következő évadra szóló bérleteket, melyeket kérésre a Vígszínház művészei a helyszínen dedikálnak. Ha szép idő lesz, hozzanak magukkal fejfedőt a meleg ellen, rossz idő esetén a programot a színházban tartjuk meg.

Szeretettel várunk mindenkit!                                                                                                 

Vinnai András – Kovács Dániel: Virágos Magyarország

Ma este egész Magyarország Tunyándra egy kis alföldi falucskára figyel, hiszen itt ér véget a nagyszabású ünnepségsorozat, a SZÍVÜNK (Szent István Vándorünnep Nemzeti Kincseinkből). Nyulassy Viola helybéli virágkötőt egy csodálatos virágszobor megalkotására kérték fel a záróünnepség alkalmából, melyre visszatér szülőfalujába Szigeti Jácint is, Viola egykori szerelme, jelenlegi vidékfelemelési kormánybiztos. Hamarosan kiderül, hogy Tunyándon semmi sem a tervek szerint megy, ám összefogással végül sikeresen győzedelmeskedik az igazság, és minden hű szív megleli párját.

A magyaros dallamok, a megható és tanulságos történet, az operett csillogó világa minden magyar keblet megdobogtat. Könnyes szemekkel, arcunkon mosollyal fogunk felkelni székeinkből a három felvonásnyi felhőtlen szórakozás után.

Bemutató: április 26.

A teljes képanyagért megtekintéséhez kattints a képre:

Nagyoperett három felvonásban

Tompos Kátya és Hrutka Róbert közös koncertje

Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad, 2012. április 23. 19.00

Keresztül Európán! Egy varázslatos zenei utazás Angliától Oroszországig. Dalok angol, francia, bolgár, magyar, és orosz nyelven, melyek közt Kátya és az általa választott versek alkotják azt a hidat, ahol a két kultúra, kelet és nyugat összeér.

A dalokat Hrutka Róbert öltöztette megfelelő zenei köntösbe, egy nagyszerű zenekar (Markó Ádám - dob, Fehérvári Attila - basszusgitár, Kalmus Felicián - cselló, Galambos Zoltán-zongora, Dely Domonkos - vokál, perka) segítségével.

A koncert előkészületeiről Kátya mesél az alábbi videóban: http://www.nemzetiszinhaz.hu/page.php?item=1570&gallery_type=video

Az Örkény Színházban már folynak Shakespeare Viharjának próbái. Az előadást Bagossy László rendezi, a bemutató május 12-én lesz. A főbb szerepekben Gálffi Lászlót, Pogány Juditot, Törőcsik Franciskát és Király Dánielt láthatják majd.

Az előadás próbáit a Pudingprodukció webnaplóján keresztül követhetik az interneten. A kisfilmsorozat első részét már megnézhetik, további részekkel hamarosan jelentkezünk!

http://www.youtube.com/watch?v=Er1PJfBSPwc&feature=mr_meh&list=HL1334579921&lf=mh_lolz&playnext=0

A IV. éves bábszínművész osztály vizsgaelőadása

ÓDRY SZÍNPAD

Bemutató: 2012. április 3. (kedd) 19 óra, Padlás

Szép Ernő:

Isten madárkái

zenés díszpintyek a szénszünetben -

Szereplők:

Fini: Mórocz Adrienn

Hörömpőné: Andrusko Marcella

Kricsala Vencel, Süketnéma bagoly: Ivanics Tamás

Öreg hölgy: Eke Angéla

Démon: Bohoczki Sára

Mimi, Csirke, Diogenész, Kisdiák 2.: Szolár Tibor

Lulu, Tomika, Kisdiák 1., Karszalagos: Márkus Sándor

Papagáj: Czupi Dániel

Énekesmadár: Makra Viktória

Díszlet: Csunderlik Péter, Máthé Zsolt 

Jelmez: Héricz Anna

Zene: Nyitrai László 

Koreográfia: Murányi Zsófia

Smink: Bambi Katalin Láng

Rendező: Máthé Zsolt 
Szinkronrendező: Bereczki Csilla (e.h.)

Osztályvezető tanár: Meczner János és Csizmadia Tibor

Az Isten madárkái Szép Ernő egyfelvonásosa, amely egy budai díszmadár-kereskedésben játszódik az 1930-as évek elején. „Minden madár társat választ”, ám Fini, a jóforgalmú madárbolt tulajdonosnője, és egy titokzatos úr, aki minden nap benéz a kirakaton át egy félórára, idáig még elmulasztották megejteni a párválasztást. Hörömpőné, Fini barátnéja, felhívja a két árvamadár figyelmét a páros élet szépségeire, majd zsarnoki rafinériával el is éri, hogy Fini és titokzatos úr randevúzzanak. Közben különféle figurák jönnek-mennek az üzletben. Zajlik az élet.

Az előadásban feltűnő alakok egyben a madárüzlet díszmadarai is. Elhangoznak megzenésített Szép Ernő-vers, -kuplé és haikurészletek. Az álom a valóság: a kanál elhajlik - a kalitka kinyílik.

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyagért kattints a képre:

Támogatók: NEFMI, NKA, Polgár Krisztina Emlékalap

Meddig él egy fa?
A Pesti Színházban 2012. április 7-én ünnepeljük Örkény István születésének 100. évfordulóját.

Az est programja az alábbiak szerint alakul:
18 órától a Színház-és Filmművészeti Egyetem növendékei Forgács Péter vezetésével különleges meglepetésre készülnek. Örkény mese-levelek című könyvéből adnak elő rövid részleteket az érkező nézők szórakoztatására.
Közreműködik: Janka Barnabás, Mészáros Blanka, Tóth Jankó, Szabó Erika Csapó Attila, Bach Kata, Zsigmond Emőke, Vecsei Miklós, Tóth András, ifjabb Vidnyánszky Attila, Zoltán Áron.

Parti Nagy Lajos: Ibusár

A Malomudvar Színházi Műhely mutatta be először Budapesten Nádasy Erika
előadásában az Ibusár című darabot. A műnek az a különlegessége, hogy az
összes szereplőt egy színművész szólaltatja meg. Parti Nagy Lajos a Domján
Edit-díjas színésznő ötlete alapján készítette el a monodráma-változatot,
melyben Sárbogárdi Jolán története két szálon fut. Az ibusári vasútállomás
jegykiadónője nem csak saját életével ismerteti meg a nézőket, hanem
bemutatja, eljátssza álmát, készülő darabját is. A nézők tehát nem csak egy
különös színházi élménnyel lettek gazdagabbak, hanem egy igazi művészi
bravúrnak is tanúi lehettek.

Fotók: Fekete Attila

A teljes képanyagért kattints a képre:

Oberon világai 8.

A Radikális Szabadidő Színház újra műsorra tűzte az Oberon világai című
produkcióját. Az előadás 2009 óta készül, alakul s átváltozik és immár a
nyolcadik, szinte teljesen új változatnál tart. A jelenleg utolsó,
"legigazibb" Oberonban minden benne van, amit a rendező - Formanek Csaba -
saját bevallása szerint tud a színházról, életről, gyökerekről,
szerelmekről, társakról, magányról, emlékekről, vágyakról.

Szereplők:
Hakstol Sára, Kása Tímea, Szabó Emese
Bordi Gábor, Pintér Ákos, Simon Attila

Rendező:
Formanek Csaba

Következő előadás:
március 30. 19:30
Malomudvar Színházi Műhely.
Bp. Soroksári út 48. (a Nemzeti Színházzal szemben)

Fotók: Fekete Attila

A teljes képanyaghoz kattints a képre:

John Murrell: A z   i s t e n i   S a r a h

 Fordította: Zöldi Gergely

 SARAH BERNHARDT- Vári Éva

 GEORGES PITOU- Gálffi László

 Díszlet-jelmez: Csík György

Grafika: Pálfalvi Lukács

Rendezőasszisztens: Jánoska Zsuzsa

 Rendező: Hargitai Iván

 Producer: Orlai Tibor

Sarah Bernhardt igazi szent szörnyeteg volt. Zseniális színésznő, a lapok számára mindig pletykákkal szolgáló híresség, szenvedélyesen gátlástalan életimádó. Eljátszott minden korabeli nagy főszerepet, turnéival beutazta a világot, többször járt Budapesten is. Halálos ellensége volt Bernard Shaw, jó barátja Oscar Wilde, plakátjait maga Alphonse Mucha tervezte. A legendák szerint legbensőségesebb viszonyát házi tigrisével ápolta, koporsóban aludt, szerelmi étvágya pedig minden képzeletet felülmúlt.

A közönség rajongott érte, de a kritikusok utálták.

Élete vége felé titkára, a hűséges Pitou tollába diktálja eseményekben gazdag életének történetét, s pillanatokon belül vérre menő szerepjáték kezdődik, sziporkázóan humoros, máskor szívszorító jelenetekkel.

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyag megtekintéséhez kattints a képre:

Valamint: DARÓCZI GABRIELLA, KERSELITS NIKOLETT,

KECSKÉS MIHÁLY, TÚRI ATTILA

Dramaturg: Mohácsi István, Hárs Anna

Díszlet: Khell Zsolt

Jelmez: Remete Kriszta

Világítás: Baumgartner Sándor

Zene: Kovács Márton

Ügyelő: Szalai Péter

Súgó: Serfőző Andrea

A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: MOHÁCSI JÁNOS

Bemutató: 2012. március 25. vasárnap 19.00

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyagért kattints a képre:

2012. március 25. vasárnap 14.00-22.00

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.

A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.

NEMZETI SZÍNHÁZ

              A Budapesti Tavaszi Fesztivállal együttműködésben, a IV. Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében bemutatjuk:

William Shakespeare:

HAMLET

Bemutató: 2012. március 16., péntek 19.00 óra, NAGYSZÍNPAD

Fordította: Nádasdy Ádám

  A teljes képanyag megtekintéséhez kattints a képre

Király                                                        MAKRANCZI ZALÁN

Hamlet, az előbbi király fia,

a mostaninak unokaöccse              SZABÓ KIMMEL TAMÁS

Horatio, Hamlet barátja              MÁTYÁSSY BENCE

Polonius                                          RÁBA ROLAND

Laertes, a fia                                          SZATORY DÁVID

Rosencrantz                                          MARTON RÓBERT

Guildenstern                                           HEVÉR GÁBOR

Marcellus                                          FEHÉR TIBOR

Bernardo                                           FARKAS DÉNES

Francisco                                          ELŐD ÁLMOS

Színész, Szellem                            LÁSZLÓ ZSOLT

Színésznő                                          NAGY MARI

Fortinbras, norvég király              LÁSZLÓ ATTILA

Sírásó 1.                                          HOLLÓSI FRIGYES

Sírásó 2.                                          ZNAMENÁK ISTVÁN

Királyné, Hamlet anyja              SÖPTEI ANDREA

Ophelia, Polonius lánya              RADNAY CSILLA

Díszlettervező: Menczel Róbert

Jelmeztervező: Nagy Fruzsina

Dramaturg: Vörös Róbert

Zenei munkatárs: Zságer-Varga Ákos

Rendezőasszisztens: Kolics Ágota

RENDEZŐ:

ALFÖLDI RÓBERT

Sok minden van a Hamletben: politika, erőszak és erkölcs, vita az elmélet és a gyakorlat egyértelműségéről, a végső célokról, az élet értelméről, van benne szerelmi és családi, állami, filozófiai, és metafizikus tragédia, minden, amit csak akartok! S még megrendítő lélektani tanulmány is. És véres cselekmény, és párbaj, meg nagy mészárlás. Van választék bőven. De tudni kell, miért és mivégre választ az ember – írja Jan Kott a lengyel filozófus és Shakespeare-kutató máig érvényes (1965-ben írott) tanulmányában.

Adott egy fiatalember, aki nagyhírű külföldi egyetem hallgatója. Amikor a fiú elindult szülőhazájából, egy boldog, büszke apát, egy szép és szerető anyát és egy virágzó országot hagyott maga mögött. Hazatérve egy szabadságától megfosztott államot talál, élén a despota nagybácsival és saját anyjával. A fiatalember kutatni kezd, és megérti, hogy a legnehezebb feladatot kell magára vállalnia: feltárni és kimondani a jelen múltban gyökerező összes hazugságát.

              „A gyilkos nagybácsi feszült éberséggel figyeli Hamletet. Miért nem akarja kiengedni Dániából? Hiszen jelenléte az udvarban mindnyájuknak kényelmetlen; mindig arra emlékezteti őket, amit szeretnének elfelejteni. Hátha gyanít valamit? Talán jobb, ha nem adunk neki útlevelet s kezünk ügyében tartjuk. Mert Laertesnek kiadja a király az útlevelet. Vagy talán a király szívesen megszabadulna Hamlettől mielőbb, de enged a királyné óhajtásának, aki maga mellett akarja tudni a fiát? S vajon ő, a királyné mit gondol? Vajon bűnösnek érzi magát? Mit tud a királyné? Bevonják ebbe  a nagy játékba Opheliát is. Kihallgatják beszélgetéseit, kifaggatják, elfogják leveleit. Egyszerre alkatrésze a Mechanizmusnak és áldozata is. Hamlet szereti Opheliát. De tudja, hogy figyelik, s komolyabb gondjai is vannak. Ez a szerelem lassan kiszivárog belőle. Nincs számára ebben a világban hely. Hamlet és Ophelia számára egyértelmű: abban a világban, melyben a gonosztett uralkodik, nincs helye a szerelemnek. Mert itt minden érzésre ránehezedik a politika és nincs előle menekülés. A dráma összes szereplőit elkábítja a politika mérgező füstje. Mindig mindenki csak a politikáról beszél. A megtébolyodásig… A Hamlet olyan, mint a szivacs, ha nem stilizálva, muzeálisan játsszák, nyomban magába szívja az adott kort, mindenestül.” (Jan Kott)

              Az előadás szövegét Nádasdy Ádám fordította Harold Jenkins kritikai kiadása alapján.

Henrik Ibsen: Peer Gynt

ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ

Peer Gynt, a mihaszna fiú, hol lányokat csábít el, hol a falubelieket szórakoztatja hihetetlen történeteivel. Miután megszökteti a menyasszonyt a menyegzőről, menekülnie kell a család haragja elől, és elalszik az erdőben.

Álma életútnyi utazás a földalatti szörny-birodalomtól a sivatagon át az elmegyógyintézetig. Sodródva-vándorolva keresi és veszti el újra meg újra önmagát, míg útja végén, vénséges vénen érti meg, hogy mindvégig épp az elől menekült, amit keresett.

Szereplők:

              Peer Gynt              Polgár Csaba

              Åse              Kerekes Éva

              Solvejg              Szandtner Anna

Bíró Kriszta

Csuja Imre

Epres Attila

Ficza István e.h. [*]

Für Anikó

Gálffi László

Király Dániel e.h.

Kulcsár Viktória e.h.

Nagyhegyesi Zoltán e.h.

Stefanovics Angéla m.v.

Takács Nóra Diána

Vajda Milán

Díszlet:              Izsák Lili              Zene:              Matkó Tamás

Jelmez:              Nagy Fruzsina              Ügyelő:              Berta Tamás

Koreográfus:              Horváth Csaba              Súgó:              Horváth Éva

Világítástervező:              Bányai Tamás              Asszisztens:              Érdi Ariadne

Dramaturg:              Gáspár Ildikó

Rendező: Ascher Tamás

Bemutató: 2012. március 17.

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyagért kattints a képre:

Washingtonba utazik a Cigányok

Március közepén Egyesült Államok-beli vendégjátékon vesz részt a Katona József Színház társulata az itthon is nagy sikerrel futó Cigányok című előadással.

Az előadás a washingtoni Kennedy Center kulturális központ művészeti fesztiválján szerepel, az eseményen Bécsből, Budapestről és Prágából meghívott művészek vesznek részt. Az egy hónapig tartó rendezvénysorozaton még a Nemzeti Filharmonikusok, valamint a Takács Quartet is fellép. A Cigányok stábja március 12-én utazott el, az előadás Washingtonban március 15-től három estén keresztül szerepel a közel 1200 főt befogadó Eisenhower Színházban.

A Cigányok-at 2010 őszén mutatta be a Katona József Máté Gábor rendezésében; a produkciót hatalmas kritikai és közönségsiker fogadta. „Mindenkinek igaza van. Ebben az országban mindenkinek van igaza. És senki nem érti a másikét, a másik igazság nem igazság. Mindenki fél, a magyarok a cigányoktól és viszont. Ezért volt élvezetes megírni ezt a darabot. Amiért élni rossz itt. Továbbírtam a Tersánszky-féle kezdetet, és könnyedén eltörtem a sosemvolt mesevilágot, mert a mai önfeledt kegyetlenséggel beszélte el magát” - mondta a produkcióról Grecsó Krisztián, a darab egyik írója. Az előadás Budapesten legközelebb április 28-án látható.

Slavomir Mrozek: Mulatság

Az alaphelyzet világos, három legény a mulatságot keresve érkezik egy térbe,
hogy aztán fontos egzisztenciális és emberi kérdések mentén ne találják meg,
bár talán egy karnyújtásnyira van tőlük. A darabot bibliai utalások is az
egyetemesség felé húzzák, ahogy az pontos és kegyetlen őszinteség is, amivel
Mrozek a kelet-európai szorongásról beszél.

Alkotók:
B legény - Boda Tibor
S legény - Solymos Tamás
N legény - Gaál Attila Csaba
díszlet, jelmez - Czár Krisztina, Hodászi Ádám
rendezés: Hodászi Ádám

A mulatság helyszíne: Zöldmacska

Fotók: Fekete Attila

A teljes képanyagért kattints a képre: