Befejeződött a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának fejlesztési projektje

A Színház- és Filmművészeti Egyetem a 2011-es évre kapott 24 millió forintos könyvtárfejlesztési projektjét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.4-09/1/KMR Tudásdepó-Expressz pályázatán nyerte. Az egész éves munka eredményeként több mint 42 ezer dokumentumot dolgoztak és vittek fel az elektronikus rendszerbe a könyvtár munkatársai, amelyek a fővároson kívül eső könyvtárak, oktatási intézmények és színházak számára is jelentős segítséget jelenthetnek.

Egyirányú út

Rendőrőrsön vagyunk, ahol puszta formalitásból kihallgatnak egy postásnőt, akit kiraboltak. Lefújták valami spray-vel, megverték s elvették tőle a pénzt, az idősek nyugdíját. Nem nagy összegről van szó, vagy mégis? Megítélés kérdése. A darab napjainkban játszódik, akár úgy is vehetjük, hogy teljesen konkrétan, hisz Karácsony előtt zajlik a történet, de nem egy ünnepi meséről van szó. Borsodban járunk, azonban az események az életérzés s a felvillantott sorsok, vágyak alapján, akárhol Magyarországon megtörténhetnének - megtörténhettek. A sorsok nem bonyolultak, de semmi sem az, aminek elsőre látszik. A darab végére összeállnak a mozaikdarabkák, kibontakozik a történet, aminek a végén a kilátástalanságon túl a magány, az Egyedül blues vár.

A darabot alkotói: Szandtner Anna, Polgár Csaba, Thuróczy Szabolcs, Kovács Dániel, Róbert Júlia, Tasnádi István. Rendezte Kovács Dániel, játsszák: Szandtner Anna, Polgár Csaba, Thuróczy Szabolcs.

Bemutató: 2011. december 19. 22.00, MU Színház, kisterem

A teljes képanyagért kattints a képre:

I. Szobaszínházi Fesztivál - Gyöngyös

A gyöngyösi Mozaik Színkör Magyarországon – eddig - egyedülálló vállalkozásba fogott: szobaszínházi fesztivált rendezett. Az ötlet, a társulat vezetőjének, Válik Istvánnak a fejéből pattant ki, aki már régóta szeretett volna városában egy színházi fesztivált szervezni. Nem akart azonban olyan rendezvényt, amelyik „sokadik” a fesztiválok sorában. Az elképzelés és a lehetőségek egymásra találásából született meg a szobaszínházi fesztivál ötlete. A helyszínt a Mátra Honvéd Kaszinó biztosította, melynek épületében több kisebb, 30-40 fő befogadására alkalmas terem van. Az előadások egyfelvonásos, kevés szereplővel eljátszható, kis teremben előadható darabok voltak. A szervezők többnyire olyan produkciókat hívtak meg, amelyek már „bizonyítottak”, zsűrizett, díjazott előadásokat mutattak be.  A produkciók közti hasonlóság ennyiben ki is merült, mert mind témájában, mind megvalósítási - színpadra, azaz „szobára” állítási - módjában sokszínű előadásokat láthatott a szerencsés közönség.  

Sorrendben fellépett a Bástya Színkör, a MOZAIK Színkör, a Plafon Csoport, Ilyés Lénárd, a Lovászi Faluszínház, a Gyöngyösi Játékszín, Horváth Gergő, a Mozaiktükör Csoport, a Radikális Szabadidő Színház s végül a fesztivál a Senkicsodák koncertjével zárult.

Egy nagyon jól sikerült, családias hangulatú fesztivál jött létre, mely remélhetőleg egyben hagyományt is teremtett.

A teljes képanyaghoz kattints a képre:

ErKell nekünk!

Összefogás a 100 éves Erkel Színház felújításáért

"Az Erkel Színház létkérdés a magyar operajátszás számára, a kormány ezért idén 100 millió, jövőre további 1,7 milliárd forintot szán arra, hogy 366 nap múlva, 2012. december 8-án az Erkelt felújítva, játszásra alkalmas állapotban megnyissuk a nagyközönség előtt" - mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa az Erkel Színházban tartott sajtóbejáráson, ahol a média képviselői utoljára láthatták a díszletekkel telezsúfolt épületet a rekonstrukció előtti állapotában. A december 8-án éppen századik születésnapját ünneplő épületben az Operaház vezetősége és neves művészei kísérték körbe az újságírókat.

A Thália Színház bemutatja Agatha Christie

Az egérfogó

című darabját december 3-án a Nagyszínpadon.

Mollie Ralston: Szabó Emília

Giles Ralston: Juhász István

Christopher Wren: Schruff Milán

Mrs. Boyle: Almási Éva

Metcalf őrnagy: Újréti László

Miss Casewell: Sztárek Andrea

Mr. Paravicini: Spindler Béla

Trotter, nyomozó őrmester: Haumann Máté

Díszlet: Szikora János

Jelmez: Velich Rita

Rendező: Szikora János

Egy vidéki panziót elzár a hó a külvilágtól. Gyilkosság történik és bizonyos, hogy a gyilkos a házban van. Mindenki gyanús, bárki lehetett a tettes. Egy gyilkosság, egy panzió, két tulajdonos, öt vendég és egy rendőr. Számokban így lehetne leírni a történetet

"Elterjedt az a nézet, mely szerint a detektívhistóriák leginkább a lóversenyre emlékeztetnek, ahol sok az induló, az esélyes ló és lovas. "A pénzedért arra fogadsz, akire akarsz." A közmegegyezés szerint az ilyen történetben a favorit nem hasonlít ahhoz, akit a lóversenypályán annak tartanak, vagyis: lehet kívülálló személy is. Nézzük meg, kiről tételezhető fel a legkevésbé, hogy a tettet elkövette, s ezzel tíz közül kilenc esetben munkánk véget is ért." Agatha Christie

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyagért kattints a továbbra:

A hetediken - Bakelit

Morris Panych kanadai szerző Történet a hetediken (Seven stories) című drámáját az inárcsi KB35 Társulat hozta el a Bakelit stúdió színpadára. A darab elején egy féri áll magasan a nézők feje felett – egy ház hetedik emeletének párkányán. Miért? Mintha maga sem tudná. Álldogálás közben megismerkedik az emelet lakóival, a nézők pedig egy olyan fanyar, csípősen humoros társadalomkritikával, amely nem csak Kanadában találó. Úgy tűnik a férfi a „legnormálisabb” messze a környéken, de akkor miért álldogál a párkányon? Kiderül, hogy az első benyomás csalóka, Ő is szerves része ennek a társadalomnak. Most ugrik, vagy nem ugrik? A lakók erre is, arra is biztatják, dönteni-e kell, s végül megkapja a maga szalmaszálát...

Kattints a képre a teljes galéria megtekintéséhez:

Tóth Krisztina-est

a Radnóti Színházban

2011. december 8.

csütörtök 19 óra 

Tóth Krisztina a mai magyar kortárs irodalom egyik legolvasottabb és legnépszerűbb alkotója, íróként és költőként is páratlanul sikeres. Vonalkód című könyvét eddig tucatnyi nyelvre fordították le, legújabb novellaregényét, a Pixelt a közönség és a szakma is egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta. Ezen az esten személyesen találkozhatnak a szerzővel. 

Közreműködnek:

Csomós Mari

Szávai Viktória

Schneider Zoltán 

valamint

Grecsó  Krisztián

Beszélgetőtárs: Pikó András

Martin Dysart, pszichiáter: Alföldi Róbert

Alan Strang: Szamosi Donáth

Dora Strang, az anyja: Kútvölgyi Erzsébet/Egri Márta

Frank Strang, az apja: Kőszegi Ákos

Hesther Salomon, bírónő: Béres Ilona

Jill: Holecskó Orsolya

Rendező: Dicső Dániel

Alan Strang, a zavart elméjű fiú, egyetlen éjszaka alatt megvakít hat lovat egy patakéssel, ezért pszichiátriai kezelés alá kerül. Martin Dysart pszichiáter feladata feltárni az utat, ami a szörnyű bűntettig vezetett. A kezelések során a fiú és Dysart idegölő csatákat vívnak, hogy megismerjék egymás titkait. De végeredményben ki kinek a páciense?

Dysart a saját démonjai szürke rabja. Alan együtt vágtat a sajátjaival. A fiú és orvosa között szövődő kapcsolat mindkettejük életét megváltoztatja, de megmenti-e...?

Peter Shaffer világhírű drámájának ősbemutatója 1973-ban Londonban volt. Budapesten 1980-ban Darvas Iván és Gálffi László főszereplésével tartották meg a premiert.

Fotók: Garamvári Gábor

A Radikális Szabadidő Színház novemberi projektjében a Király Fürdő különböző tereiben láthatjuk felbukkanni Hamletet és a helsingőri világ szereplőit. Az első részben Rosencrantz és Guildenstern jelenik meg az udvaron, bejelentkeznek, itt vannak, eljöttek, megérkeztek. A közönséget faggatják, hogy akkor mi a teendőjük, ha már hívatták őket. Keresik a királyt, hiszen ez itt a Király Fürdő. Szirénhang csalja őket egy helyre, ahol fej-írás játékot játszanak, majd hosszan-hosszan megbeszélik, hogy hívást kaptak, megint hívást kaptak, menniük kell, mindig őket hívják, mert Ők mindig mennek azonnal, nem tétováznak. Végül nagy sokára kinyitják az ajtót, de már nem jutnak sehová…

A többi epizód péntekenként 22 órától tekinthető meg a Király fürdőben.

Képek pedig itt találhatók az előadásról:

http://www.fattila.hu/egyeb/hamletbordely/ 

Fekete Attila

November 4-én, pénteken mutatták be a Katona József Színházban, Georg Büchnernek, a német irodalom egyik legnagyobb hatású szerzőjének Woyzeck című drámáját, Ascher Tamás rendezésében. A zenés produkciót Tom Waits dalai és dalszövegei színesítik.

A részletekért kattints a továbbra, a galéria megtekintéséhez pedig a képre:

A Vízraktér október 29.-én tartotta az 1. Színházi Kádfürdő Fesztivált. Az alapötletet a Formanek Csaba által péntekenként szervezett-rendezett kád performanszok, a különleges helyszínt pedig a Király Fürdő picinyke kádfürdő szobái szolgáltatták. A szobák nem csak méretük, hanem szabálytalan formájuk miatt is igazi kihívást jelentettek a pályázók számára. A Vízraktér által kiírt pályázatra 7 alkotócsoport jelentkezett, s az aprócska terekben színvonalasnál színvonalasabb előadásokat láthatott a közönség. A nézők részesei lehettek  pszichológiai kísérletnek, megcsodálhattak táncosokat, transzba eshettek és pajzán meséket is hallgathattak.

A fesztiválon első helyezést ért el a Mimage Pantomim Stúdió (Balczó Dorottya, Prauda Gergő, Takács Gergő) Jótékony hatás című alkotása. Holtversenyben második lett Lengyel Kata A vég és Egyed Bea, Kovács Gergely Holnap estig című produkciója.

A fesztiválon fellépett további alkotók: Jobbágy Bernadett (A fehér pirula);Matisz Flóra és Pál Zsolt (Transzkétszer), Csillag Botond, Egger Géza, Elek Ányos (Háromdé); valamint Olasz Etelka mesemondó.

A teljes képanyaghoz kattints a képre:

A Radnóti Miklós Színház Protokoll plakátpályázata 

A Radnóti Miklós Színház plakátpályázatot hirdet Térey János: Protokoll című regénye színpadi változatának előadásához. A pályázat nyílt és egyfordulós, az alábbi feltételekkel:  

1. A pályázó
1. Pályázatot nyújthat be bármely természetes személy.

2. A pályamű

2.1 A pályázatra minden olyan kézzel vagy grafikai programmal készített plakátterv beadható, ami sem nyomtatásban, sem pedig elektronikus formában nem jelent meg sem internetes oldalakon, sem a nyomtatott sajtóban, és nem nyert díjat korábbi pályázaton. Ezen feltételeknek folyamatosan fenn kell állniuk a pályázat elbírálási határidejéig.

2.2 A pályaműnek alkalmasnak kell lennie utcai plakátként, szórólapként, nyomtatott sajtóban vagy internetes felületen való felhasználásra.

2.3 A pályamű stílusában illeszkedjék a Radnóti Miklós Színház arculatához (korábbi plakátok a honlapon megtalálhatók), gondolatiságában Térey János Protokoll című művének színpadi átiratához.

2.4 Egy pályázó csak egy művet nyújthat be.

2.5  A pályaművet JPG formátumban, A/4-es, álló formában, minimum 300 DPI méretben kérjük benyújtani.

2.6 A pályamű kizárólag a pályázó saját alkotása, szellemi terméke lehet. 
 

3. A pályázat díjazása

3.1 A díj mértéke

Első  díj: 50.000 Ft és 10 db szabadon felhasználható színházjegy

a Radnóti Miklós Színház előadásaira

Második díj: 25.000 Ft és 6 db szabadon felhasználható  színházjegy

a Radnóti Miklós Színház előadásaira

Harmadik díj: 15.000 Ft és 4 db szabadon felhasználható  színházjegy

a Radnóti Miklós Színház előadásaira

3.2 A zsűrinek jogában áll a díjat megosztani vagy nem kiadni.

A  díjazott pályázó kötelezettséget vállal arra, hogy a plakátot sem nyomtatott, sem pedig elektronikus formában nem jelenteti meg, valamint tudomásul veszi, hogy a plakát esetleges nyilvános felhasználásának jogával a Radnóti Miklós Színház kizárólagosan rendelkezik.

3.3 A pályázó tudomásul veszi, hogy pályaművének felhasználása esetén a színház művészi és technikai igényeinek megfelelően módosíthatja a beérkezett tervet.

3.4 A Radnóti Miklós Színház a pályázatokat nyilvánosan kezeli, a honlapján a legjobbnak ítélt pályaműveket feltünteti. 

4. A pályázat leadása

4.1 A  pályázat leadási határideje: 2011. november 30. vasárnap

                  a tárgyban feltüntetendő: „Protokoll plakátpályázat“

                  a levélben feltüntetendő:  név, telefonszám

                  Csak emailben beküldött pályaműveket fogadunk el!

                  cím: palyazat@radnotiszinhaz.hu

4.2 A pályaművön a következőknek kell szerepelnie:

     Térey János: Protokoll

      Színpadra írta: Térey János és Kovács Krisztina

      Rendező:  Valló Péter

Szereplők: Fekete Ernő mv., Szávai Viktória, Wéber Kata, Sárközi-Nagy Ilona, Csomós Mari, Szervét Tibor, Adorjáni Bálint, Schneider Zoltán, Lukáts Andor, Gazsó György, Martin Márta, Csányi Sándor

     Radnóti Miklós Színház 

5. A pályázat elbírálása

5.1  A beérkezett pályaművek elbírálását és a díjak odaítélését szakmai zsűri végzi.

5.2 A zsűri 2011. december 7-ig hozza meg döntését. A hivatalos eredményt a színház honlapján tesszük közzé, ugyanezen a napon. 

Térey János Protokoll című verses regényének Térey János és Kovács Krisztina által készített azonos című színpadi változatát elektronikus formában külön kérésre elküldjük. Igényét jelezze a palyazat@radnotiszínhaz.hu email címen. 

A pályázati kiírással kapcsolatban további információ kérhető a Radnóti Miklós Színház titkárságán. 

Budapest, 2011. október 25. 

      Bálint András

      igazgató

Radnóti Miklós Színház

Magyar egészségügy: Bodó Viktor a nézők történeteit rendezi

A Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság továbbra a nézők közreműködését várja készülő közös előadásához. Az érdeklődők olyan rövid szövegeket küldhetnek be, amelyek a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét mutatják be akár a betegek, akár a kórházi dolgozók oldaláról. Lehet ez egy-egy tipikus helyzet, meglepő fordulat, abszurd pillanat, vagy éppen egy elcsípett beszélgetés.

Az ezekből a pillanatokból összeálló, Anamnesis munkacímű előadás rendezője Bodó Viktor, a szereplőgárdát pedig a Katona és a Szputnyik társulata adja. A bemutatóra jövő év tavaszán kerül sor a Katonában.

A beküldéssel a nézők hozzájárulnak ahhoz, hogy az alkotók szövegeiket az előadásban felhasználják, természetesen anonimitásukat megőrizve. A maximum 1-2 oldal terjedelmű írásokat november 30-ig várják az anamnesis2012@gmail.com címre.

Tennessee Williams:

VÁGYVILLAMOS

Fordította: Ambrus Mária & Zsótér Sándor 

Blanche DuBois KOVÁTS ADÉL

Stanley Kowalski CSÁNYI SÁNDOR

Stella DuBois Kowalski PETRIK ANDREA

Harold Mitchell (Mitch) SCHNEIDER ZOLTÁN

Eunice Hubbel WÉBER KATA

Egy Mexikói Asszony MARTIN MÁRTA

Egy Fiatal Pénzbeszedő FORMÁN BÁLINT eh. 
 
 
 

Az előadást a The University of the South, Sewanee, Tennessee hozzájárulásával

a Casarotto Ramsay & Associates Ltd. és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette. 

Dramaturg: Ungár Júlia

Díszlet: Ambrus Mária

Világítás: Baumgartner Sándor

Jelmez: Benedek Mari

Zene: Tallér Zsófia

A rendező munkatársa: Balák Margit

Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR

 Fotó: Garamvári Gábor
 
Bemutató: 2011. október 16. vasárnap 

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

Michael West: Szabadesés

magyarországi bemutató 

Fordító: Várady Zsuzsa 

Szereplők:

Kálid Artúr

Kardos Róbert

Varga Anikó

Szoták Andrea m.v.

Ilyés Róbert 

Látvány: Kovalcsik Anikó, Tölli Judit, Omodi Gábor

Zene: Dinyés Dániel 

Fotó: Garamvári Gábor

RENDEZŐ: GÖTTINGER PÁL 

Bemutató: 2011. október 15., Cseh Tamás Terem 

Michael West engedélyét a Judy Daish Associates Ltd. (London) és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette. 
 

Amikor már nem bírja hallgatni, hogy mi mindent mondanak róla, amikor már nem bírja, hogy nem tud védekezni a fejében egymást kergető emlékek ellen, amikor már nem visel el több szeretetlenséget, fájdalmat és önmarcangolást, amikor már az utolsó szál is elszakadni látszik. Akkor összeszedi minden erejét, egybegyűjt minden élniakarást és jót, összeszedi iszonyatos nagy erejét, amilyen csak a sorsát értő és attól rettegő, de azt legyőzni kész embernek van - és megmozdítja a lábujját.

Reméljük, lesz éppen valaki a kórteremben, hogy észrevegye. 
 

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

Blanche DuBois szerepében Kováts Adél

Az évad első bemutatója Tennessee Williams Vágyvillamos című darabja, Zsótér Sándor rendezésében. A főszerepet játszó Kováts Adél mesélt arról, hogyan készül az előadásra.

Blanche szerepe nagy kihívás lehet.

Lényeges, hogy az ember a lelki, fizikai alkatához, az évei számához, a mesterségbeli tudásához, a személyiségéhez képest 2-3 évente találkozzon egy olyan szereppel, ami önmagába is beljebb juttatja. Bár én általában nem cipelem haza a szerepeimet, ez most nagyon kattog a fejemben. A családom nagyon ott van mögöttem, hogy össze tudjam rakosgatni. Talán a legbonyolultabb, a legrétegzettebb szerep, amivel valaha találkoztam.

Kattints a továbbra a cikk többi részéért:

Évek óta foglalkozom színházi előadások fotózásával. Bár egy-egy darab fényképezése a legtöbb esetben a dokumentálásáról szól, de már kezdetekkor próbáltam eljutni oda, hogy ne csak a sablon képek szülessenek, hanem a pillanatokat megragadva, más szemszögeket keresve olyan képek készüljenek, amik túlmutatnak az előadáson. Mára eljutottam oda, hogy szerettem volna még mélyebbre menni. Az ötlet megvalósítása természetesen nem egyszerű, hiszen nem csak egy kifejező fényképészeti formát kellett találni, hanem a színházak között is egy olyan partnert, aki fel meri vállalni, hogy egy kísérletező anyag készül az előadásáról. Érdekes módon végül minden egyszerre állt össze. Megtaláltam a formát, multiexpozíció (képek egymásra fényképezése), a színházat, Bárka, ahol amúgy is elfogadják a kísérletezést, ráadásul a megfelelő darab is pont most került bemutatásra ismét, a Fahrenheit 451, ami egy science-fiction regény színpadra állítása, ami így passzol a síkokkal való "játékhoz". A végeredmény, ami egy kicsit más dimenzióba helyez egy színházi előadást, pedig a képre kattintva látható. Természetesen biztos készültek már ilyen képanyagok színművekről, bár én jómagam még nem találkoztam velük, így lényegében kijelenhetem, hogy világpremier.

A végéhez közelednek a Pillantás a hídról próbái az Örkény Színházban. A bemutató 2011. október 8-án lesz, az előadást Mácsai Pál rendezi. A főbb szerepekben Csuja Imrét, Für Anikót, Polgár Csabát, Debreczeny Csabát, a debütáló Törőcsik Franciska e.h. –t, és társulatunk új tagját, Epres Attilát láthatják.

Eddie Carbone dokkmunkás, rakodó. Erős ember. Jó ember. Tiszteli és megtartja életének írott és íratlan törvényeit. Ám beleszeret valakibe, akibe tilos lenne beleszeretnie, és szenvedélye erősebb nála.

A darab annak köszönheti maradandóságát, hogy a görög tragédiákéhoz hasonló szépséggel ábrázolja a személyes sorsok igazságát - és viselőik elkerülhetetlen végzetét.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

Arthur Miller

PILLANTÁS A HÍDRÓL 

Fordította: Gáspár Ildikó

      Eddie Csuja Imre

      Beatrice Für Anikó

      Catherine Törőcsik Franciska e.h.

      Rodolpho Polgár Csaba

      Marco Debreczeny Csaba

      Alfieri Epres Attila 

Valamint: 
Ari Zsófia, Czigányné Tóth Julianna, Csire Zoltán, Csunderlik Péter, Farkas István, Ficza István e.h., Kocsán Bálint, Kónya József, Máthé Zsolt, Medvegy Tünde, Mezei Ferenc, Murányi Márta, Schőn Ivánné, Szabó Julianna, Urbanek Károly, Vajda Milán  

      Dramaturg: Gáspár Ildikó Asszisztens: Érdi Ariadne

      Díszlet-jelmez: Izsák Lili Súgó: Kanizsay Zita

      Zene: Matkó Tamás Ügyelő: Kónya József 

Rendező: Mácsai Pál 

Fotó: Garamvári Gábor

2011. október 7-én, pénteken lesz A mi osztályunk című produkció bemutatója a Kamrában, melyet Máté Gábor állít színpadra.

    A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

    Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, ám egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés - és megértés szándékának - hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át. A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról, melyre úgy tűnik, hogy senkinek nincs szüksége.

 Mindezt a olyan kiváló színészek, mint Haumann Péter, Bán János, Pelsőczy Réka, Bodnár Erika, Szacsvay László, Ujlaki Dénes, Rajkai Zoltán és Takátsy Péter előadásában. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezeket Füzér Anni álmodta meg.

Születésnap - Robert Woodruff rendező előadásának bemutatója

A titkokról, hazugságokról, színlelésről szól a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb előadása, a Születésnap, amelynek bemutatóját kedden, október 4-én 20 órától tartják a stúdióteremben. A helyek korlátozott számára való tekintettel a bemutató előtt két, a közönség számára is nyitott előbemutatót szervezünk: szombaton, október elsején és vasárnap, október 2-án 20 órától (a jegyek ára az előbemutatókra és a bemutatóra egyaránt 20 lej). Thomas Vinterberg és Mogens Rukov Születésnap (Festen) című, 1998-as filmjének színpadi adaptációját Visky András dramaturg és Robert Woodruff rendező készítette el. Több információ az előadásról:.

Kritika: Szondy Melinda: Moliere: „A mizantróp”

Forrás: www.kiserletiadas.hu

Menni vagy maradni...? Moliere: „A mizantróp” című  drámájának előadása a Katona József Színházban Több, mint két évtized után újra műsorára tűzte a Katona József Színház Molière – saját bevallása szerint –  legjobban sikerült darabját, A mizantrópot. Ezúttal Zsámbéki Gábor rendezésében láthatjuk ezt a kesernyés komédiát,  ami egyúttal búcsúrendezés is, hiszen Zsámbéki január 31-el megvált a Katona színházigazgatói posztjától. A cselekmény lényegében Alceste, az idealista ember szembesülése a realitással, az emberi gyarlósággal, az erkölcsi eszmények megvalósulatlanságával a való életben. Ez attól válik számára valóságos konfliktussá, hogy nem tudja feldolgozni ezt a tapasztalatot s elfojthatatlan vágyat érez rá, hogy mindenkivel közölje – már-már durvaságba hajló őszinteséggel – lesújtó véleményét, emlékeztesse kicsinységére, romlottságára, s kíméletlenül kiemelje hibáit. Egyetlen ember szélmalomharca ez az emberiség ellen, s bár igaza van, mégis eleve bukásra ítéltetett, hiszen az emberek nem tökéletesek, s  alaptermészetüket megváltoztatni – főleg akaratuk ellenére – aligha lehet. A kérdés tehát főhősünk számára: ilyen körülmények közt menjen vagy inkább maradjon e tökéletlen társadalom tagja? Ezt a belső vívódást is remekül érzékelteti Petri György Molière-fordítása, melyet Várady Szabolcs csiszolt tovább kifejezetten erre az előadásra. A színészek érzékletesen formálják meg szerepeiket. Fekete Ernő  nem eljátssza, hanem valósággal megtestesíti az emberi gyarlóságtól, mindennapi intrikáktól s gonoszkodásoktól megundorodott, világból kivonulni kész Alceste-et, ki hol hangosan hőbörög, hol magába roskadtan, duzzogva kesereg a sarokban. Alceste szerelmesének, Célimène-nek szerepében Ónodi Eszter a szó szoros értelmében üde színfoltként jelenik meg a színen, piros miniszoknyájában maga a csábítás. Máté Gábor alakítja Oronte-ot, Alceste ellenlábasát s vetélytársát Célimène-ért, kitűnően mintázva meg a hatalom sunyi kiszolgálóját, ki csak addig mutat baráti arcot, míg önhitt tetszelgése a költő pózában őszinte kritikát nem kap. Azután a legveszélyesebb ellenféllé válik, ki a maga vélt igazát véleménykérdés dolgában is a Becsületbíróságon keresztül csikarja ki. Alceste legjobb barátját, a kor emberének hibáit élesen látó, de hozzájuk tökéletesen alkalmazkodó, elnéző és megértő Philinte-et Kocsis Gergely játssza sok humorral; jellemének női megfelelőjét, az eredetileg Alceste-be szerelmes, majd csalódásában végül Philinte karjaiba omló Éliante-ot pedig Tenki Réka formálja meg tökéletes természetességgel. Célimène erőszakos és álszent barátnőjét, Arsinoè-t Fullajtár Andrea hűen alakítja. A Becsületbíróság tisztjeként erőteljes és kifejező Ujlaki Dénes játéka, kinek néhány mondatából is érezni, hogy legyen bár a per tárgya bármily nevetséges és magától értetődő dolog, itt nincs apelláta: akit oda beidéznek, annak mennie kell. Célimène máskor oly öntudatos hódolói, a gazdagságával kérkedő, piperkőc Acaste (Takásty Péter) és félművelt barátja, Clitandre (Elek Ferenc) opportunistákként rohannak utána, hogy kegyeibe ajánlhassák magukat.  A díszes vendégsereget megtoldván két, az eredeti műben nem szereplő figurával került a színre a maffiózó külsejű, hűvösen szemlélődő Ariste (Vajdai Vilmos) és annak punk-frizurás nője (Kiss Eszter). A darab, mely végig Célimène otthonában játszódik, szinte üres színpaddal indít. Idővel a színészek előhúznak néhány díszletet: egy görgethető ágyat, mely központi elemként hol gyülekezőhely a házibulira, hol a vitatkozók közé ékelődő ütközési pont; egy pipereasztalkát hatalmas tükörrel, rajta tulajdonosának úgyszintén méretes arcképével és egy fotelt, melyben – mint holmi bölcsőben - félénken megbújhat majd a menekülés hírével érkező, rémült kisegér-szerű Flipote, Alceste védence (Tóth Anita). A jelenetek változásával a színészek szabadon mozgatják, tologatják ide-oda a térben ezt a néhány bútordarabot, s a színpadi lámpák fel-le kapcsolgatásával a fény intenzitását is ők szabályozzák, ezáltal is kihangsúlyozva az általuk alakított figurák erősebb vagy gyengébb személyiségét, aktuális érzelmi állapotát. A jelmezek is kontúrosan rajzolják tovább egy-egy szereplő jellemét: finom, kissé csillogó öltönyben a megjelenésére sokat adó Acaste; farmerben és zakóban a lezserkedő, rasztafrizurás Clitandre; öltönyben-nyakkendőben a hatalom képviselője, Oronte; talpig fekete, kérlelhetetlen szigorúságot árasztó díszmagyarban a Becsületbíróság tisztje;  szexi piros miniszoknyában Célimène, aki a darab folyamán állandóan öltözik-vetkőzik, újabb és újabb ruhákban tűnik fel, a trendi nő imázsához híven. Alceste-et és az őt hiábavalóan meggyőzni igyekvő jó barátját, Philinte-et hasonló ruhákba bújtatta a jelmeztervező, Szakács Györgyi, így még szembetűnőbbé válik, hogy a mű írójának, Molière-nek személyiségében megbúvó kettősség kivetüléseként perlekedik egymással e két figura, végig a darab folyamán, mintha az írói idealizmus vitázna a realitással. S minthogy eme vitának egyedül csak a realitás lehet győztese, nem meglepő, hogy Alceste a darab végén önkéntes száműzetésbe kényszerül, de csak egyedül, mivel Célimène –bár intrikáira fény derült – mégis inkább a léha társaságot választja. Legszükségesebb holmijaival az erdőben, egy kalyibában élhet hát ezentúl Alceste, a társadalomból kivetetten és megvetetten, gúnykacajtól kísérve. Az eredeti mű szerint Philinte és Éliante megpróbálják eltéríteni szándékától, ám jelen feldolgozás szerint - bár megszólal bennük a lelkiismeret hangja -, mégis inkább csak egymással vannak elfoglalva, s nem mennek Alceste után. Viselkedésük mintha korunk társadalmában az emberek egymáshoz viszonyulását, egymástól való gyors elidegenedését tükrözné. Már  évszázadok óta játsszák a színházak Molière eme feketekomédiáját. Egy ilyen darab színrevitele nyilván nem véletlen választás eredménye, általában okkal tűzik műsorra. A színházlátogató közönség egy része csupán szórakozást keresve ül be a darabra, más része azonban talán el is gondolkodik a látottakon. Vajon mit mond nekünk Molière színdarabja ma? Vajon fantáziánk Oronte szánalmas viselkedése, a Becsületbíróság tisztjének egyenruhája, s már maga a „becsületbíróság” kifejezés láttán-hallatán csak a véletlen folytán von párhuzamot közéletünk jelenkori eseményeivel? Ha a színházi alkotó folyamatok antik korokból öröklött elsődleges célját tekintjük – vagyis életünk eseményeinek feldolgozása, rámutatás a társadalmi, közéleti problémákra, visszásságokra –, akkor bizonyára nem maradunk kétségek közt a Mizantróp mostani rendezési elvének mibenlétéről.