KÖR színházi vetélkedő – döntő

2012. május 26. (szombat) 15 óra Örkény István Színház

Idén második alkalommal rendezte meg a Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház a KÖR színházi vetélkedőt. A vetélkedőre 60 hazai és határon túli középiskolából közel 100 csapat jelentkezett, akik eddig három fordulóban mérték össze tudásukat. A fordulók során a csapatok a három színházzal kapcsolatos kérdésekre válaszoltak és különböző kreatív feladatokat oldottak meg.

A 7 legjobb csapat most az Örkény Színház színpadán mérheti össze tudását. A döntőben a tárgyi tudásuk mellett, ügyességüket és kreativitásukat is megmutathatják a csapatok.

A döntő házigazdája Hámori Gabriella lesz, mellette a három színház művészei is részt vesznek segítőként a játékban. A döntő zsűrijét Máté Gábor, Mácsai Pál és Valló Péter alkotják.

A döntőt a Duna Televízió rögzíti és Kultikon című műsorának különszámában műsorára tűzi.

A döntőt a helyszínen is megtekinthetik, jegyek kaphatóak az Örkény Színház szervezésén és jegypénztárában!

Együttműködő partnereink:

Magvető Kiadó, Corvina Kiadó, Ab Ovo Kiadó, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Műcsarnok, Erzsébetváros Önkormányzata

Róbert Júlia – Bodó Viktor: Anamnesis

Kórelőzmény, kórkép, kórtörténet. A Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös előadásában a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét próbáljuk feltérképezni. Tesszük ezt úgy, hogy a nézőket is bevonjuk az alkotófolyamatba, és közös játékra hívjuk. Arra kérjük őket, hogy írják meg nekünk saját tapasztalataikat betegséggel, egészséggel, kórházakkal, ellátással kapcsolatban. Akár az egészségügyi dolgozók, akár a betegek oldaláról nézve. Lehet ez humoros, tragikus, tragikomikus, felemelő, elgondolkoztató, kétségbeejtő, hihető, hihetetlen.

A teljes képanyagért kattints a képre:

Nincs előre megírt színdarab, csak mindannyiunk személyes élményei: tipikus helyzetek, abszurd képek, meglepő fordulatok. Ezeket szerkesztjük össze, ezekből születnek majd jelenetek, dalok, videóbejátszások. Nem ítélkezni akarunk, csak felmutatni.

Az Anamnesis - a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság koprodukciójában - a magyarországi egészségügy helyzetét dolgozza fel nézők által beküldött történetek és különböző szakterületeken dolgozó orvosok előadásai alapján. Érdekesség, hogy a produkció szereplői terepgyakorlaton vettek részt: Szirtes Ági, Hajduk Károly, Kovács Lehel, Tóth Simon Ferenc az Országos Mentőszolgálat eset- és rohamkocsiján, Hay Anna az I. számú Belgyógyászati Klinika nappali és éjszakai ügyeletén, Fábián Gábor az Oltalom Alapítvány hajléktalan kórházában, Mészáros Béla a Honvéd Kórház Baleseti Ügyeletén, Pálos Hanna a Magyar Hospice Alapítvány önkéntesei mellett, Lajos András egy teljes körű menedzserszűrés vizsgálatain, Czukor Balázs a Vakok Intézetében, Jankovics Péter az autizmus problémáival foglalkozó Korai Fejlesztő Központban töltött néhány napot az előadás jeleneteibe, karaktereibe beépíthető személyes benyomásokat és tapasztalatokat gyűjtve. A két társulatból szinte mindenki részt vett boncoláson a 2. számú Patológiai Intézetben.

Zenés, abszurd és rettentően humoros, pergő ritmusú, komolyan átgondolt, komolytalan előadásunk remek színészi alakításokkal, döbbenetes háttérmunkával és lenyűgözően laza rendezéssel olyan témát vizsgál, amely mindenkit nagyon mélyen érint. Betegség. Halál. Gyógyulás. Egy barátunk vagy rokonunk elvesztése. Egy váratlan tragédia. Az egészségügy anomáliái. Korrupció. Reklám. Halálbiznisz. Vér és boncolás. Elcsigázott, ébrenléti rekordokat döntögető egészségügyi alkalmazottak. Átvert betegek. Műhibák. Csodákat véghezvivő orvosok…

Bemutató: április 27.

Vinnai András – Kovács Dániel: Virágos Magyarország

Ma este egész Magyarország Tunyándra egy kis alföldi falucskára figyel, hiszen itt ér véget a nagyszabású ünnepségsorozat, a SZÍVÜNK (Szent István Vándorünnep Nemzeti Kincseinkből). Nyulassy Viola helybéli virágkötőt egy csodálatos virágszobor megalkotására kérték fel a záróünnepség alkalmából, melyre visszatér szülőfalujába Szigeti Jácint is, Viola egykori szerelme, jelenlegi vidékfelemelési kormánybiztos. Hamarosan kiderül, hogy Tunyándon semmi sem a tervek szerint megy, ám összefogással végül sikeresen győzedelmeskedik az igazság, és minden hű szív megleli párját.

A magyaros dallamok, a megható és tanulságos történet, az operett csillogó világa minden magyar keblet megdobogtat. Könnyes szemekkel, arcunkon mosollyal fogunk felkelni székeinkből a három felvonásnyi felhőtlen szórakozás után.

Bemutató: április 26.

A teljes képanyagért megtekintéséhez kattints a képre:

Nagyoperett három felvonásban

Washingtonba utazik a Cigányok

Március közepén Egyesült Államok-beli vendégjátékon vesz részt a Katona József Színház társulata az itthon is nagy sikerrel futó Cigányok című előadással.

Az előadás a washingtoni Kennedy Center kulturális központ művészeti fesztiválján szerepel, az eseményen Bécsből, Budapestről és Prágából meghívott művészek vesznek részt. Az egy hónapig tartó rendezvénysorozaton még a Nemzeti Filharmonikusok, valamint a Takács Quartet is fellép. A Cigányok stábja március 12-én utazott el, az előadás Washingtonban március 15-től három estén keresztül szerepel a közel 1200 főt befogadó Eisenhower Színházban.

A Cigányok-at 2010 őszén mutatta be a Katona József Máté Gábor rendezésében; a produkciót hatalmas kritikai és közönségsiker fogadta. „Mindenkinek igaza van. Ebben az országban mindenkinek van igaza. És senki nem érti a másikét, a másik igazság nem igazság. Mindenki fél, a magyarok a cigányoktól és viszont. Ezért volt élvezetes megírni ezt a darabot. Amiért élni rossz itt. Továbbírtam a Tersánszky-féle kezdetet, és könnyedén eltörtem a sosemvolt mesevilágot, mert a mai önfeledt kegyetlenséggel beszélte el magát” - mondta a produkcióról Grecsó Krisztián, a darab egyik írója. Az előadás Budapesten legközelebb április 28-án látható.

Katona József Színház - AEGON Magyarország Új sorozat a Katona József Színházban Első alkalommal március 29-én 19 órától Kettőspont - AEGON-est a Katonában A Cigányokról, másképp „A félelem megeszi a lelket”(Rainer Werner Fassbinder-filmje) Felolvasás: Fullajtár Andrea, Lengyel Ferenc Ének: Horváth Mária Zene: László Attila – Liszt-díjas gitárművész, Lukács Miklós – AEGON-társdíjas cimbalomművész Tánc: Horváth Zsófia, Juhász Zoltán, Tókos Attila, Benedek Attila Koreográfia: Horváth Zsófia Házigazda: Lévai Balázs Vendégek: Grecsó Krisztián – író, aki továbbírta Tersánszky Józsi Jenő azonos című darabját Máté Gábor – a Cigányok című előadás rendezője Rostás Ottó – rendőr zászlós Rózsa Béla – a Snétberger Zenei Tehetség Központ 16 éves, gitáros tanulója Szerkesztő: Eszéki Erzsébet Az AEGON Magyarország és a Katona József Színház együttműködésében induló sorozat a színház egy-egy előadását, illetve az abból választott témát vagy jelenetet járja körül - másképp, mint ahogy a repertoáron lévő produkció teszi. Eszéki Erzsébet koncepciója szerint minden est egyszeri alkalomra készül, nem közönségtalálkozóként, nem is pódiumbeszélgetésként. Élvezetes, gondolatébresztő művészeti összjátéknak szánjuk az előadásokat. Minden Kettőspont – AEGON-est más művészeti ágak segítségével közelít az előadásból választott mozzanathoz, ezt továbbszövő tánccal, zenével, irodalmi művekkel, akár meglepő módon, újfajta asszociációkkal. Mert mindig van másik nézőpont is. Érdemes másfajta képzettársításokkal, máshonnan is közelíteni. Kizökkenni a megszokottból. Az első, március 29-i est nem a Cigányokról és nem a cigányokról szól, tehát nem az előadásról és nem a cigányságról. Sokkal inkább a – valamilyen helyzetből szinte mindenki által ismert – kiszolgáltatottságról és a sorstalanságról, arról, hogy bármikor adódhat olyan helyzet, amelyben mi maradunk kisebbségben, mi válunk kirekesztetté. A félelem megeszi a lelket – ez a címe Rainer Werner Fassbinder 1973/74-es filmjének, amely szívszorító módon hozza testközelbe egy bevándorló és egy idősebb német nő szerelmét, őszinte, szoros összetartozását, valamint azt a dermesztő légkört, a fájdalmas kiközösítést, amely körülveszi őket. Ezért választottuk a film címét mottónak. A következő két Kettőspont - AEGON-est a Katonában: Április 19-én 19 órától A filozófus című előadáshoz (Gothár Péter rendezése) kínálunk művészeti-kulináris „csemegét”, a műsorvezető Kocsis Gergely. Május 24-én 19 órától a Kispolgárok című előadás (Zsámbéki Gábor rendezése) egy mozzanatát járjuk körbe Fullajtár Andrea vezetésével. További információ: Eszéki Erzsébet Szerkesztő 20 931-2508 aegondij@aegon.hu

Kedvezménnyel a Katonába

Pedagógusok, diákok és nyugdíjasok mellett szélesebb kör számára is jelentős jegyvásárlási kedvezményeket kínál a Katona József Színház az idei évadban.

Január 20-án mutatják be Makszim Gorkij: Kispolgárok című darabját a Katona József Színházban.

A rendező Zsámbéki Gábor, az előadás díszletét Bagossy Levente, jelmezeit Szakács Györgyi tervezte. Szereplők: Bezerédi Zoltán, Szirtes Ági, Kocsis Gergely, Fullajtár Andrea, Ötvös András, Bán János, Pálmai Anna, Rezes Judit, Máté Gábor, Kovács Lehel, Czakó Klára, Kiss Eszter, Lengyel Ferenc és Tóth Anita.

Makszim Gorkij első darabja, melyet száztíz éve, 1902-ben mutatott be a moszkvai Művész Színház, még magán viseli a jóbarát és kolléga, Csehov művészetének egyes jegyeit, de már megjelenik önálló, azóta is érvényes, markáns és provokatív hangja.

Hiába élnek a Besszemjonov-házban családtagok, lakók egy fedél alatt, mind idegenek egymás számára. Vaszilij Besszemjonov, a városi festő céh feje, régimódi ember, felesége, a családi béke és a pletykák kedvelője, a fiuk, akit diákmozgalmi szerepe miatt kicsaptak az egyetemről, lányuk, a sorsával elégedetlen tanítónő, Nyíl, akit ők neveltek, mégis nagyon különbözik tőlük. Vagy az életvidám özvegy, Jelena, valamint Tyetyerev, a részeges templomi kórista, és persze Percsihin, a madarász és a lánya, Polja - nem értik és nem is akarják megérteni egymást. A legjobb volna elhagyni azt a házat - kérdés, ki lesz képes erre…

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyagért kattints a továbbra.

Január 7-én mutatják be Helmut Krausser: Bőrpofa - A VRRRRRÜMM láncfűrésszel című produkciót a Kamrában.

A rendező Dömötör András, a két főszereplő Mészáros Béla és Borbély Alexandra. A Katona József Színház produkciója magyarországi ősbemutató.

A készülő produkcióval kapcsolatban Dömötör András elmondta:

"Valamit nagyon eltalál Krausser szövege, ahogy a félelemről és a félelem okozta torzulásokról beszél. A főhős egy horrorfilmes ikonnal, Bőrpofával azonosul, észre sem veszi, hogyan torzul e veszélyes játék során a személyisége, és miközben menekül, ő maga is szörnnyé válik, vagy válhat. Elveszik a viszonya a valósággal. A darab végig az őrület határán játszódik, csupa vonzó kérdést tesz fel, két nagyszerű szereppel. Színész-centrikus anyag, amely hatalmas kihívás elé állít két fontos, fiatal Katonást."

Fotók: Garamvári Gábor

A teljes képanyaghoz kattints a továbbra:

Hajléktalanokat lát vendégül a Katona

A Csendet akarok című produkció december 27-i előadásán a Katona József Színház A Város Mindenkié csoporttal együttműködve hajléktalan embereket lát vendégül. A csoportban hajléktalan és nem-hajléktalan emberek dolgoznak együtt a lakhatáshoz való jogért és a hajléktalan embereket sújtó kirekesztés, kriminalizáció és előítéletek ellen.

November 4-én, pénteken mutatták be a Katona József Színházban, Georg Büchnernek, a német irodalom egyik legnagyobb hatású szerzőjének Woyzeck című drámáját, Ascher Tamás rendezésében. A zenés produkciót Tom Waits dalai és dalszövegei színesítik.

A részletekért kattints a továbbra, a galéria megtekintéséhez pedig a képre:

Magyar egészségügy: Bodó Viktor a nézők történeteit rendezi

A Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság továbbra a nézők közreműködését várja készülő közös előadásához. Az érdeklődők olyan rövid szövegeket küldhetnek be, amelyek a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét mutatják be akár a betegek, akár a kórházi dolgozók oldaláról. Lehet ez egy-egy tipikus helyzet, meglepő fordulat, abszurd pillanat, vagy éppen egy elcsípett beszélgetés.

Az ezekből a pillanatokból összeálló, Anamnesis munkacímű előadás rendezője Bodó Viktor, a szereplőgárdát pedig a Katona és a Szputnyik társulata adja. A bemutatóra jövő év tavaszán kerül sor a Katonában.

A beküldéssel a nézők hozzájárulnak ahhoz, hogy az alkotók szövegeiket az előadásban felhasználják, természetesen anonimitásukat megőrizve. A maximum 1-2 oldal terjedelmű írásokat november 30-ig várják az anamnesis2012@gmail.com címre.

2011. október 7-én, pénteken lesz A mi osztályunk című produkció bemutatója a Kamrában, melyet Máté Gábor állít színpadra.

    A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez:

    Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, ám egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés - és megértés szándékának - hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át. A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról, melyre úgy tűnik, hogy senkinek nincs szüksége.

 Mindezt a olyan kiváló színészek, mint Haumann Péter, Bán János, Pelsőczy Réka, Bodnár Erika, Szacsvay László, Ujlaki Dénes, Rajkai Zoltán és Takátsy Péter előadásában. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezeket Füzér Anni álmodta meg.

Kritika: Szondy Melinda: Moliere: „A mizantróp”

Forrás: www.kiserletiadas.hu

Menni vagy maradni...? Moliere: „A mizantróp” című  drámájának előadása a Katona József Színházban Több, mint két évtized után újra műsorára tűzte a Katona József Színház Molière – saját bevallása szerint –  legjobban sikerült darabját, A mizantrópot. Ezúttal Zsámbéki Gábor rendezésében láthatjuk ezt a kesernyés komédiát,  ami egyúttal búcsúrendezés is, hiszen Zsámbéki január 31-el megvált a Katona színházigazgatói posztjától. A cselekmény lényegében Alceste, az idealista ember szembesülése a realitással, az emberi gyarlósággal, az erkölcsi eszmények megvalósulatlanságával a való életben. Ez attól válik számára valóságos konfliktussá, hogy nem tudja feldolgozni ezt a tapasztalatot s elfojthatatlan vágyat érez rá, hogy mindenkivel közölje – már-már durvaságba hajló őszinteséggel – lesújtó véleményét, emlékeztesse kicsinységére, romlottságára, s kíméletlenül kiemelje hibáit. Egyetlen ember szélmalomharca ez az emberiség ellen, s bár igaza van, mégis eleve bukásra ítéltetett, hiszen az emberek nem tökéletesek, s  alaptermészetüket megváltoztatni – főleg akaratuk ellenére – aligha lehet. A kérdés tehát főhősünk számára: ilyen körülmények közt menjen vagy inkább maradjon e tökéletlen társadalom tagja? Ezt a belső vívódást is remekül érzékelteti Petri György Molière-fordítása, melyet Várady Szabolcs csiszolt tovább kifejezetten erre az előadásra. A színészek érzékletesen formálják meg szerepeiket. Fekete Ernő  nem eljátssza, hanem valósággal megtestesíti az emberi gyarlóságtól, mindennapi intrikáktól s gonoszkodásoktól megundorodott, világból kivonulni kész Alceste-et, ki hol hangosan hőbörög, hol magába roskadtan, duzzogva kesereg a sarokban. Alceste szerelmesének, Célimène-nek szerepében Ónodi Eszter a szó szoros értelmében üde színfoltként jelenik meg a színen, piros miniszoknyájában maga a csábítás. Máté Gábor alakítja Oronte-ot, Alceste ellenlábasát s vetélytársát Célimène-ért, kitűnően mintázva meg a hatalom sunyi kiszolgálóját, ki csak addig mutat baráti arcot, míg önhitt tetszelgése a költő pózában őszinte kritikát nem kap. Azután a legveszélyesebb ellenféllé válik, ki a maga vélt igazát véleménykérdés dolgában is a Becsületbíróságon keresztül csikarja ki. Alceste legjobb barátját, a kor emberének hibáit élesen látó, de hozzájuk tökéletesen alkalmazkodó, elnéző és megértő Philinte-et Kocsis Gergely játssza sok humorral; jellemének női megfelelőjét, az eredetileg Alceste-be szerelmes, majd csalódásában végül Philinte karjaiba omló Éliante-ot pedig Tenki Réka formálja meg tökéletes természetességgel. Célimène erőszakos és álszent barátnőjét, Arsinoè-t Fullajtár Andrea hűen alakítja. A Becsületbíróság tisztjeként erőteljes és kifejező Ujlaki Dénes játéka, kinek néhány mondatából is érezni, hogy legyen bár a per tárgya bármily nevetséges és magától értetődő dolog, itt nincs apelláta: akit oda beidéznek, annak mennie kell. Célimène máskor oly öntudatos hódolói, a gazdagságával kérkedő, piperkőc Acaste (Takásty Péter) és félművelt barátja, Clitandre (Elek Ferenc) opportunistákként rohannak utána, hogy kegyeibe ajánlhassák magukat.  A díszes vendégsereget megtoldván két, az eredeti műben nem szereplő figurával került a színre a maffiózó külsejű, hűvösen szemlélődő Ariste (Vajdai Vilmos) és annak punk-frizurás nője (Kiss Eszter). A darab, mely végig Célimène otthonában játszódik, szinte üres színpaddal indít. Idővel a színészek előhúznak néhány díszletet: egy görgethető ágyat, mely központi elemként hol gyülekezőhely a házibulira, hol a vitatkozók közé ékelődő ütközési pont; egy pipereasztalkát hatalmas tükörrel, rajta tulajdonosának úgyszintén méretes arcképével és egy fotelt, melyben – mint holmi bölcsőben - félénken megbújhat majd a menekülés hírével érkező, rémült kisegér-szerű Flipote, Alceste védence (Tóth Anita). A jelenetek változásával a színészek szabadon mozgatják, tologatják ide-oda a térben ezt a néhány bútordarabot, s a színpadi lámpák fel-le kapcsolgatásával a fény intenzitását is ők szabályozzák, ezáltal is kihangsúlyozva az általuk alakított figurák erősebb vagy gyengébb személyiségét, aktuális érzelmi állapotát. A jelmezek is kontúrosan rajzolják tovább egy-egy szereplő jellemét: finom, kissé csillogó öltönyben a megjelenésére sokat adó Acaste; farmerben és zakóban a lezserkedő, rasztafrizurás Clitandre; öltönyben-nyakkendőben a hatalom képviselője, Oronte; talpig fekete, kérlelhetetlen szigorúságot árasztó díszmagyarban a Becsületbíróság tisztje;  szexi piros miniszoknyában Célimène, aki a darab folyamán állandóan öltözik-vetkőzik, újabb és újabb ruhákban tűnik fel, a trendi nő imázsához híven. Alceste-et és az őt hiábavalóan meggyőzni igyekvő jó barátját, Philinte-et hasonló ruhákba bújtatta a jelmeztervező, Szakács Györgyi, így még szembetűnőbbé válik, hogy a mű írójának, Molière-nek személyiségében megbúvó kettősség kivetüléseként perlekedik egymással e két figura, végig a darab folyamán, mintha az írói idealizmus vitázna a realitással. S minthogy eme vitának egyedül csak a realitás lehet győztese, nem meglepő, hogy Alceste a darab végén önkéntes száműzetésbe kényszerül, de csak egyedül, mivel Célimène –bár intrikáira fény derült – mégis inkább a léha társaságot választja. Legszükségesebb holmijaival az erdőben, egy kalyibában élhet hát ezentúl Alceste, a társadalomból kivetetten és megvetetten, gúnykacajtól kísérve. Az eredeti mű szerint Philinte és Éliante megpróbálják eltéríteni szándékától, ám jelen feldolgozás szerint - bár megszólal bennük a lelkiismeret hangja -, mégis inkább csak egymással vannak elfoglalva, s nem mennek Alceste után. Viselkedésük mintha korunk társadalmában az emberek egymáshoz viszonyulását, egymástól való gyors elidegenedését tükrözné. Már  évszázadok óta játsszák a színházak Molière eme feketekomédiáját. Egy ilyen darab színrevitele nyilván nem véletlen választás eredménye, általában okkal tűzik műsorra. A színházlátogató közönség egy része csupán szórakozást keresve ül be a darabra, más része azonban talán el is gondolkodik a látottakon. Vajon mit mond nekünk Molière színdarabja ma? Vajon fantáziánk Oronte szánalmas viselkedése, a Becsületbíróság tisztjének egyenruhája, s már maga a „becsületbíróság” kifejezés láttán-hallatán csak a véletlen folytán von párhuzamot közéletünk jelenkori eseményeivel? Ha a színházi alkotó folyamatok antik korokból öröklött elsődleges célját tekintjük – vagyis életünk eseményeinek feldolgozása, rámutatás a társadalmi, közéleti problémákra, visszásságokra –, akkor bizonyára nem maradunk kétségek közt a Mizantróp mostani rendezési elvének mibenlétéről.